Középiskolai felvételi: mi a különbség a különböző iskolatípusok között? Közoktatás
Eduline

Középiskolai felvételi: mi a különbség a különböző iskolatípusok között?

Egyházi, magán- és állami iskolák, gimnáziumok és technikumok, tagozatos és általános tantervű intézmények, négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, két tannyelvű és nemzetközi iskolák közül is válogathatnak a továbbtanulás előtt álló diákok. Melyik iskolatípus milyen képzést kínál, és milyenek a felvételi szabályai? Itt a cikksorozatunk első része.

Négyosztályos gimnáziumok  

Az általános tantervű, négyéves gimnáziumi képzés jó választás, ha az egyetemi továbbtanulás a cél, de a diák 14 évesen még nem tudja, milyen tantárggyal foglalkozna szívesen magasabb óraszámban, ezért nem jöhet szóba sem a tagozatos oktatás, sem a szakképzés.

Négyosztályos gimnáziumokból van a legnagyobb választék, így számos szempontot érdemes mérlegelni a választáskor. Milyen szakkörök, sportolási lehetőségek vannak az iskolában? Milyen extra tantárgyakat oktatnak a szabad órakeret terhére, milyen óraszámban lehet idegen nyelvet, illetve digitális kultúrát tanulni? Mennyire összetartó a közösség, milyen iskolai programokat szoktak szervezni? Azt is érdemes megfontolni, hogy a nyolcadikos tanulóhoz erős, eredményorientált gimnázium vagy inkább átlagos teljesítményű intézmény illik – vannak olyan tizenévesek, akik akkor tudnak fejlődni, ha a saját tempójukban haladhatnak, mások viszont élvezik a versenyhelyzeteket.  

MILYEN A FELVÉTELI?  

A négyosztályos gimnáziumok pontszámítási szabályai intézményenként eltérhetnek – egy részük csak az általános iskolai bizonyítványt, más iskolák emellett az írásbeli, esetleg az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét is figyelembe veszik. A felvételi évében érdemes minden segítséget igénybe venni, amit az általános iskolák nyújtanak: a magyar- és a matematikatanároknak fontos szerepük lehet a felvételi felkészülésben, míg az osztályfőnökök az adminisztratív feladatokat vállalják.  

Hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok 

A hat- és nyolcosztályos képzési forma az utóbbi két évtizedben rendkívül népszerűvé vált – létrejöttek „tisztán” szerkezetváltó gimnáziumok, valamint olyanok is, amelyek a hagyományos, négyéves képzések mellett indítottak egy-egy „kisgimnáziumi” osztályt. A tavalyi felvételire összesen 128 középiskola hirdetett hat-, 84 pedig nyolcosztályos képzést. Ezeknek a gimnáziumoknak az eredményei kiemelkedők: a diákok a felsőoktatási felvételin, az idegen nyelvi méréseken és a kompetenciaméréseken is kiválóan teljesítenek – igaz, szakemberek szerint a képzés sajátosságai mellett ebben komoly szerepet játszik az is, hogy ezekbe a középiskolákba a szigorú felvételi feltételek miatt csak a legjobb teljesítményű, rendszerint jó családi hátterű tanulók kerülnek be.

A nyolcosztályos gimnáziumok órarendje az 5–8. évfolyamon a felső tagozatoshoz, a 9–12. évfolyamon pedig a sima gimnáziumihoz hasonlít, saját tantárgyi kerettantervek nem készültek ehhez az iskolatípushoz. A hatosztályos gimnáziumok ezzel szemben több tárgyat – magyart, matematikát, történelmet, biológiát, kémiát és fizikát – a hatéves oktatásra szabott kerettanterv alapján is oktathatnak. Az intézmények egy része egyébként a szerkezetváltó és a tagozatos vagy két tannyelvű oktatást kombinálja, van, ahol a matematika vagy a természettudományok, máshol az angol vagy a német a kiemelt tárgy.  

MILYEN A FELVÉTELI?  

A szülők egyénileg is intézhetik a jelentkezést, vagyis nem feltétlenül kell beavatni az általános iskolai osztályfőnököt vagy a szaktanárokat a továbbtanulási tervekbe. Az általános iskolák csak akkor kapnak értesítést egy-egy negyedikes vagy hatodikos diák felvételi eredményéről, ha az adott tanuló bekerül a kiválasztott intézménybe. Ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy ezekben az intézményekben általában többszörös a túljelentkezés, rendszerint magas pontszámot várnak el a tanulóktól, ezért a gimnáziumok egy része az írásbeli mellett szóbeli felvételit is szervez.  

Egyházi iskolák

Tagozatos és általános tantervű gimnáziumok, hatosztályos, nyelvi előkészítős, két tannyelvű középiskolák, technikumok és szakképző iskolák közül is válogathatnak azok a diákok, akik egyházi iskolában szeretnék folytatni tanulmányaikat – a római és a görögkatolikus, a református és az evangélikus intézmények mellett zsidó, baptista, a Hit Gyülekezetéhez és a Magyar Metodista Egyházhoz tartozó középiskolákba is jelentkezhetnek. Az egyházi középiskolák tanrendje elsősorban abban különbözik az állami intézményekétől, hogy a diákok hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket is tanulnak, hetente vagy havonta egyszer közös istentiszteleten vagy misén, illetve más közösségi programokon vesznek részt.

MILYEN A FELVÉTELI?

Az egyházi gimnáziumok és technikumok felvételi szabályai ugyanolyanok, mint az állami intézményeké: a tanulókat vagy az általános iskolai jegyek, vagy a központi írásbeli felvételi vizsga pontszáma és az általános iskolai eredmények, vagy az írásbeli, a szóbeli vizsga és az érdemjegyek alapján rangsorolják. A középiskolákba más felekezethez tartozó diákok is jelentkezhetnek, ám az intézmények többsége lelkészi vagy hittantanári ajánlást kér, esetleg személyes elbeszélgetést is szerveznek a tanulók egyházi-gyülekezeti kapcsolatairól. 

Két tanítási nyelvű középiskolák 

A két tannyelvű középiskolákban évről évre többszörös a túljelentkezés, a nyelvoktatás ugyanis ezekben az intézményekben a legerősebb. Az előírások szerint tíz végzős közül legalább kilencnek el kell érnie a B2-es, vagyis a középfokú nyelvvizsga szintjét, de a cél az utolsó tanév végére inkább a C1-es, vagyis a felsőfokú nyelvtudás. A középiskolák egy része nyelvi előkészítő évfolyamot is indít, a 9. évfolyamtól a diákok „célnyelvi civilizáció” órákon vesznek részt, bizonyos tantárgyakat az adott idegen nyelven tanulnak, a fejlődésüket anyanyelvi lektor segítheti.

A két tanítási nyelvű képzés egyik előnye, hogy a végzősök nyelvi érettségije C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgának felel meg: ehhez az adott nyelvből legalább 60 százalékos emelt szintű érettségit kell tenniük, emellett két másik tárgyból az adott idegen nyelven kell középszinten érettségizniük. Ez a képzési forma a jó nyelvérzékű diákok számára jó választás, ha szívesen vállalják az idegen nyelvű órákkal járó pluszterhelést, esetleg a külföldi továbbtanulás a céljuk.  

MILYEN A FELVÉTELI?  

A két tannyelvű gimnáziumok négy évfolyamos képzéseire azok az általános iskolások juthatnak be, akiknek a nyelvtudása eléri az A2–B1-es szintet – ezt az iskolák a szóbeli felvételin tesztelik is. Azok a diákok, akiknek nincs ilyen szintű nyelvtudásuk, de a későbbiekben szeretnének bizonyos tárgyakat idegen nyelven tanulni, nyelvi előkészítő évfolyamot is indító gimnáziumokba jelentkezhetnek. A felvételi többi részére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az általános tantervű középiskolákéra.  

Ez a cikk a 2021-es HVG Középiskolai rangsorában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, az átalakuló szakképzésről. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hirdetés
Ez az egyik legnépszerűbb feladat a magyarérettségin, pedig vannak buktatói Érettségi-felvételi Szabó Fruzsina

Ez az egyik legnépszerűbb feladat a magyarérettségin, pedig vannak buktatói

Nem lesz egyszerű dolguk az idén érettségizőknek: fél év otthoni tanulás után kell jól teljesíteniük az írásbeli vizsgákon. A következő két hétben az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan lehet felpörgetni a felkészülést a vizsgák előtti napokban, milyen buktatói vannak a különböző feladattípusoknak, mire érdemes odafigyelni. Cikksorozatunk első részében a középszintű magyarérettségi érvelési feladatával foglalkozunk.