“Talán nagyobb szabadságot adhatnának az intézményeknek" Közoktatás
Eduline

“Talán nagyobb szabadságot adhatnának az intézményeknek"

Ha központilag nem is rendelik el az iskolák bezárását, a tanárok és az oktatási érdekképviseletek nagyobb döntési szabadságot szeretnének a védekezés kérdésében.

Meg kellene fontolni, hogy azok az intézmények, ahol több a fertőzött, vagy több a veszélyeztetett pedagógus (krónikus betegek, idősebbek), ott több alkalommal lehetne – az intézmény önálló kezdeményezésére is – elrendelni teljesen digitális oktatást, vagy kialakítani egy nagyobb biztonságot nyújtó eljárásrendet

– mondta a hvg.hu-nak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. 

Miközben a magyar kormány legutóbbi járványügyi szigorításai nem tértek ki az oktatási intézményekre, a környező országokban sorra hozzák az iskolákat érintő korlátozó intézkedéseket. A magyar pedagógus szakmai szervezetek ragaszkodnának a teljes leálláshoz, viszont szívesen vennék, ha a közoktatási intézmények nagyobb szabadságot kapnának ahhoz, hogy erről saját maguk dönthessenek.

A tanárok nagy veszélyben vannak

A Pedagógusok Szakszervezetének hivatalos honlapján kilenc elhunyt pedagógust tartott nyilván. Ők mind „aktív korú” tanárok voltak, 39 és 62 év közötti korúak – mondta a hvg.hu-nak Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke.

Az, hogy pontosan hány pedagógus hunyt el eddig a járványban, nem tudni biztosan, de az érintett iskolák általában beszámolnak közösségi médiafelületeiken elhunyt munkatársaikról.

A PSZ elnöke szerint abban mindenki egyetért, hogy nem volna helyes az oktatás teljes leállítása, de “talán nagyobb szabadságot adhatnának az intézményeknek, hogy dönthessenek a megelőzési formákról. Ez az oktatás hatékonyságát nem veszélyeztetné, de a nagyobb szabadsággal a helyi körülményeknek megfelelő megoldásokat tudnának alkalmazni.”

Újabb országok döntöttek az iskolabezárások mellett

Nap mint nap érkeznek az újabb hírek, miszerint ismét döntés született külföldön arról, hogy digitális oktatásra térnek át az iskolák. Románia és Szlovénia is szigorúbb szabályokat hozott.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.