Milyen hatásai lehetnek a digitális és a normál oktatás váltakozásának? – az iskolapszichológus válaszol Közoktatás
Eduline

Milyen hatásai lehetnek a digitális és a normál oktatás váltakozásának? – az iskolapszichológus válaszol

A koronavírussal együtt megérkezett a digitális oktatás fogalma is a diákok életébe. Milyen lelki hatásai lehetnek, ha a vírushelyzet miatt hol otthon, hol pedig az iskolában kell tanulniuk? Egy iskolapszichológussal beszélgettünk arról, hogy ez milyen követkeményekkel járhat.

Tavasz óta minden megváltozott, a koronavírus átalakította az oktatást is. A diákok megtapasztalták, hogy milyen az, amikor egyik pillanatról a másikra otthonról kell órákat hallgatni, házi feladatot leadni és dolgozatot írni. Matavovszky Dominika, iskolapszichológussal beszélgettünk arról, hogy milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a két oktatási forma váltakozásának.

Eduline: Milyen hatással lehet a gyerekekre, ha a normás oktatási rend folyamatosan váltakozik a digitálissal, itt gondolunk a különböző korosztályokra is? Az alsós, éppen iskolát megkezdő gyerekeknek más lehet majd a fogalmuk az iskoláról? Elképzelhető, hogy másképpen fognak szocializálódni?

Matavovszky Dominika: A digitális oktatás pszichés hatásainak vizsgálata nem egyszerű, hiszen a járvány lefolyásának intenzitását és idői tényezőit nem ismerjük pontosan. Az 1-2 hetes átmeneti digitális oktatás, a hibrid oktatás vagy éppen a hosszú iskolai szünetek hátterében is eltérő lélektani folyamatok működhetnek.

A bizonytalanság egy erős feszültséget keltő tényező, ami ráadásul már hosszú ideje fennáll.

Az iskolai életet jelentősen megkönnyítené, ha látnánk azokat a feltételeket, amelyekhez hosszútávon alkalmazkodnunk kell. Jelenleg egy ideiglenes helyzetre vagyunk berendezkedve, amely automatikus készenléti állapotot is jelent. Természetesen ez pszichés kapacitásainkat is jobban igénybe veszi.

Szerencsére vannak általános irányelvek, amelyek a változó körülményektől kevésbé függenek. Minden korosztálynak nagy az igénye a rendszerre, így a rendszer (órarend, világos követelmények és következetes számonkérés) kialakítása oktatási módtól függetlenül elsődleges szempont. A tanulási motiváció fenntartása szintén kritikus tényező, így a rendszeres visszajelzéseket és a személyes kapcsolódást az online térből sem szabad megspórolni. Ezek nemcsak a tanítás és tanulás hatékonyságát segítő elemek, hanem az iskolai életre való szocializációt, ezáltal a gyermekek iskoláról alkotott elgondolását is meghatározzák.  

E: Előfordulhat, hogy a váltakozás, a sok otthonlét levertté, letargikussá teszi a diákokat?

MD: Mivel az ember alapvetően táras lény, a szociális környezet hiánya természetes módon befolyással van a hangulatára. Az ingerszegény környezet tanulási, figyelmi és memória funkciókra gyakorolt negatív hatásait több kutatás bizonyította.  Ezáltal ugyan eltérő okból, de a hosszú otthonlét és a váltakozás is kockázati tényezőnek tekinthető a pszichés problémák kialakulásában (pl.: szorongás, szomatikus tünetek, magatartás változás).  A gyermek és a család rugalmas alkalmazkodó képessége szerepet játszik a negatív hatások kiküszöbölésében.

E: Lehet-e annak valamilyen hatása, hogy hirtelen jött a változás? Lehet, hogy a „karantén generáció” kicsit más lesz?

MD: Akárhogyan is alakul a vírus helyzet, sok érdekes és újszerű jelenséggel találkoztunk, amelyek többek között az oktatás, a pszichológia és a társadalomtudományok vizsgálati tárgyát fogják képezni. Ezek biztosan érdekes és széleskörben felhasználható tudásanyagot biztosítanak majd. Azonban amíg nem látjuk a vírus időbeli lefolyását és pontos kimenetelét, óvatos lennék a “karantén generációt” érintő általános következtetések és hosszútávú hatások megfogalmazásával.

E: Milyen pozitív hatásai lehetnek a kényszerű, de új típusú oktatásnak?

MD: A digitalizáció nyújtotta lehetőségek a hagyományos keretek között sokszor kihasználatlanok. Az újszerű oktatással minden pedagógus, szülő és diák bizonyos mértékben rá van kényszerítve arra, hogy lépést tartson, vagy fejlessze technológiai ismereteit.  Pszichés szempontból a krízis szó fejlődési lehetőségeire hívnám fel a figyelmet.

Ha a diákok megküzdenek ennek a bizonytalanságokkal teli nehéz időszaknak a kihívásaival, nő az énerejük, önbizalmuk és fejlődik a személyiségük is. Az újonnan elsajátított hatékony stresszkezelési technikák, megoldási módok és stratégiák a későbbi akadályok leküzdésében nagy segítséget jelenthetnek.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.