Egyre többször lehet hallani, hogy egy diák valamilyen tanulási zavarral küzd, de vajon ennek milyen lelki hatásai vannak? Egy iskolapszichológussal beszélgettünk.

Sok gyerek tanulási zavarral küzd, nehezebb nekik az iskola ilyen-olyan okból, de nem mindenki tudja, hogy ez mit is takar pontosan, így lehet, hogy ennek megértése és kezelése is nehezebb. Matavovszky Dominika, iskolapszichológussal beszélgettünk.

Eduline: Milyen pszichés hatásai lehetnek a tanulási zavaroknak?

Matavovszky Dominika: Sokféle tanulási zavar létezik, számos kategória és alkategória van a csoportosításukra. Főként az ismeretanyag elsajátítás során tapasztalt nehézségek átfogó leírására használjuk, és általánosságban a tanulás különböző területein az alacsonyabb teljesítményt értjük alatta. Nemcsak eredetük, de megnyilvánulási formáik is nagyon változatosak.

Az érintett diákoknál leginkább a figyelem, gondolkodás, észlelés, mozgás, beszéd területein tapasztalhatunk különböző eltéréseket vagy lemaradásokat.

E: Mi a helyzet az iskolákban? Ha már tudni lehet egy diákról, hogy tanulási zavarral küzd mennyire fogadják el a többiek?

M.D.: Az elfogadottság változó, nagymértékben függ a szocializációs tényezőktől, az iskola hozzáállásától és a társas környezettől is. Inkább úgy fogalmaznék, hogy egyre több a tanulási zavarokról rendelkezésünkre álló tudásanyag, ebből kifolyólag a diagnosztika, a fejlesztési, az oktatás és a támogatási lehetőségek tárháza is szélesebb. Az elfogadáshoz és a megértéshez azonban megfelelően képzett szakemberekre, optimális iskolai körülményekre, a pedagógusok és a szülők együttműködésére is szükség van.

E: Ezeknél a gyerekeknél milyen lelki terhet jelenthet egy-egy zavar kezelése?

M.D.: A tanulási zavarok a diákoknak lelkileg is megterhelőek lehetnek. Így talán nem meglepő, hogy az érintetteknél társuló vagy időközben kialakuló pszichés problémákat is tapasztalhatunk. Ide sorolhatóak a hiperaktitás, a pszichoszomatikus tünetek (pl.: has vagy fejfájás), a magatartászavarok, szélsőséges hangulatváltozások és a szorongás is.Ezek megjelenése, lefolyása és intenzitása függ a tanulási zavar típusától, a gyermek képességeinek rendszerétől, személyiségétől és egyéb az őt körülvevő iskolai és családi hatásoktól, stresszforrásoktól is.

Sokszor a problémák nemcsak a teljesítményhelyzetben jelentkeznek, hanem az iskola intézményrendszeréhez és tanuláshoz fűződő általános negatív érzéseket kelthetnek.

A pszichés tüneteket többek között a sorozatos kudarcélmény, a negatív tapasztalatok, a önbizalomvesztés magyarázhatja. A tehetetlenségérzés következtében a tanulási zavarral küzdő diák passzív pozícióba kerül, szélsőséges esetben már az egyszerűbb feladatokat sem próbálja megoldani. A tanulási motivációja fokozatos csökkenésével vagy teljes megszűnésével pedig az iskolai teljesítménye, és önértékelése is tovább romlik.

E: Vannak esetleg bevált tippek, melyek a tanulási zavarok miatti szorongást segíthetnek oldani? Hogyan viselkedjen például a szülő vagy tanár, mivel tud a legtöbbet segíteni a gyerekének?

M.D.: A szorongásoldásoldás különböző szinteken működhet. Vannak általános irányelvek és módszerek, de mindig érdemes az egyéni jellemzőkre fókuszálni. Az iskolában törekedni kell a biztonságot nyújtó feltételek megteremtésére. Ide sorolható az osztálytermi elhelyezkedés, a feladatmegoldáshoz szükséges idő biztosítása, a számonkérés módjának “testre szabása”. A pedagógusoknak nagy szerepük van a pozitív légkör kialakításában és a közösségépítésben is. A szorongóbb gyermeknek ez érzelmi biztonságot is jelent, ahol tanulni is hatékonyabban tud. Ha a különbözőségek elfogadása a kezdetektől jelen van a közösségben, akkor a későbbi csúfolódás, kiközösítés is könnyebben elkerülhető vagy csírájában elfojtható.

A szorongásoldás további lehetősége az önbizalom növelése és a reális énkép kialakításának elősegítése. A tanulásban gyakran kudarcot valló gyermeknek különösen nagy szüksége van a sikerélményre is. A hagyományos tantárgyak ennek sokszor korlátokat szabnak, így érdemes a hobbikban, szabadidős tevékenységekben vagy belső értékek, szociális kompetenciák alapján is gondolkozni. Habár nagy kreativitást igényel, de minden órába időnként beépíthetőek olyan alternatív elemek, amelyek ezeket a tehetségeket vagy tulajdonságokat domborítják ki.

Nem szabad hagyni, hogy a hosszú iskolai életét egy “rosszul olvasó” vagy “nehezen számoló” negatív élmények határozzák meg. 

Mivel minden gyermek értékes, személyisége és képességei is összetettek és egyediek. A pontos elvárások és reális célok meghatározása szintén kapaszkodót nyújt a szorongóbb tanulóknak, amihez viszonyítani tudják aktuális teljesítményüket. A szülő érzelmeivel is érdemes lehet dolgozni, hiszen gyakran számára gondot okoz a gyermeke tanulási nehézsége és ennek elfogadása. A negatív érzelmek automatikus, sokszor tudattalan átvételével ez a gyermekben további szorongást, feszültséget vagy túlzott megfelelési kényszert ébreszthet.

A pszichés problémák tartós fennállása esetén érdemes szakemberhez fordulni. Tanulási zavar gyanúja esetén pedig a szülők a Pedagógiai Szakszolgálatnál tudnak Szakértői vizsgálatot kérni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!