Sokkal kevesebb állami tankönyvet rendeltek az iskolák

Az új Nemzeti alaptanterv nagyban befolyásolta az állami tankönyvek rendelését is. Látványos a csökkenés.

A tankönyvek beszerzésében is zavart okozott az új Nemzeti alaptanterv őszi bevezetése. – írja a Népszava. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) adataiból az derül ki, hogy az alaprendelési időszak április végi lezárásáig a tavalyinál kevesebb állami tankönyvet rendeltek azok az iskolák, ahol ősztől már az új NAT szerint kell tanítani, vagyis az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon. Az adatokat a napokban kapta meg a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ).

Az első évfolyamokon mintegy 30 százalékos a csökkenés. Míg 2019-ben 1,2 millió tankönyvet rendeltek az alaprendelés időszakában, idén csupán 868 ezret. Romankovics András, a TANOSZ alelnöke szerint erre csak részben lehet magyarázat az, hogy környezetismeret tantárgy kikerült az elsősök tantervéből. Az ötödik évfolyamon 18 százalékkal rendeltek kevesebb tankönyvet az egy évvel korábbinál, 1 millió helyett csak 835 ezret. Kilencedikben 5 százalékos csökkenés látszik, itt 1 millió helyett 967 ezer rendelés volt.

A KELLO adataiból kiderült az is, hogy az iskolák nem használták fel az április végéig rendelkezésükre álló tankönyvtámogatási keretet. A teljes keretösszeg 13,2 milliárd forint volt és 2,4 milliárd forinttal rendeltek kevesebbet. Az első évfolyamon egy tanulóra 9 ezer forint jut, ám ebből átlagosan 6200 forintot használtak fel.

Romankovics András szerint a drasztikus visszaesés az új NAT bevezetése miatti bizonytalansággal is magyarázható. Június közepéig tartott mire az Oktatási Hivatal az új alaptantervhez igazította a tankönyveket, de az iskoláknak már április 30-ig le kellett adniuk rendeléseiket. Tehát úgy kellett a tankönyveket megrendelniük, hogy az átdolgozott példányok még nem is voltak elérhetők – emeli ki a TANOSZ alelnöke. Az ötödik évfolyamon három tantárgy, az irodalom, a nyelvtan és a történelem új NAT-nak megfelelő munkafüzete még mindig nem készült el. Az alelnök elmondta, hogy a június végéig tartó módosítási időszakban még korrigálhattak az iskolák, ám ezeket az adatokat még nem lehet látni, de abban biztos, hogy a bizonytalanság mellett minőségi aggályok is vannak.

Az adatokból szerinte jól látszik, hogy a magánkiadókat kiszorították a piacról. Az idén megrendelt tankönyvek 85,2 százaléka állami kiadású, és csak 14,8 százalék a magánkiadós kötetek aránya, míg 2018-ban ez az arány még 68-32 százalék volt. 2014 januárjától a magánkiadók már nem kaptak lehetőséget új tankönyvek engedélyeztetésére, a 2019-től pedig egy újabb törvénymódosítással már azt sem tették lehetővé számukra, hogy a 2018 végén lejárt tankönyves engedélyeket meghosszabbíthassák. Emiatt több száz népszerű magánkiadós tankönyv lekerült a hivatalos tankönyvjegyzékről.

Múlt pénteken elfogadta a parlament a köznevelési törvény módosítását, ami biztosítja az ingyenes tankönyvellátást minden tanuló számára szeptember elsejétől. A Szülői Hang Közösség szerint az „ingyenesség” valójában kölcsönkönyveket takar, amelyeket a gyerekek sokszor használtan kapnak meg, azokba év közben nem írhatnak, később ismétléshez vagy a középiskolai felvételire és érettségire történő felkészüléshez már nem használhatnak, a sérült könyveket pedig a szülőknek ki kell fizetni.

A Szülői Hang aktivista programot indított, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a tanárok és a szülők fogjanak össze és közösen rendeljék meg a saját igényeiknek megfelelő tankönyveket. A közösség képviselője, Miklós György a lapnak azt mondta: „a hivatalos iskolai tankönyvrendelés csak egy formai eljárás, a szülőknek és a pedagógusoknak senki nem tilthatja meg, hogy a gyermekek szempontjából a legjobbnak ítélt tankönyveket használják – akkor sem, ha azok már nem szerepelnek a központi tankönyvlistán.”