21. századi modernitás az új tankönyvekben?

Bár a nyári szünet elindult és mindenki élvezi, hogy véget ért a tanítás, mégis sokakat foglalkoztat, hogy milyenek lesznek az új tankönyvek.

Az új NAT tankönyvek attól lettek modernek, hogy sokszor leírják bennük azt, hogy internet- írja a 444.hu.

Egyelőre még nem dolgoztak át minden könyvet: az első, az ötödik, a hetedik és a kilencedik osztályosok tankönyvei jelentek meg június 17-re az Oktatási Hivatal honlapján. A tanárok mindössze két típusból választhatnak, és mindkettőt az Oktatási Hivatal készíti gyakran ugyanazokkal a szerzőkkel – olvasható a 444.hu oldalán.

Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta a tankönyvekkel kapcsolatban: "a jól használhatóság mellett a nemzeti elkötelezettség, a gyermekközpontúság és a 21. századi modernitás egyaránt jellemző".

Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja szerint a tanárok nem vártak sokat az új tankönyvektől, mert az alaptanterv hibái, a nagy mennyiségű tananyag miatt már eleve nem lehetnek jók. A szakember szerint 21. századi modernitás abszolút nem valósult meg a könyvekben, ugyan sokszor hivatkoznak az internetre, de ennél több nem történik.

„Vannak olyan feladatok, hogy nézz utána az interneten, de arról egy szó nem esik, hogy hogyan, hol, miként lehet hozzá kezdeni, vagy mit is jelentene a teljes világhálón való keresés ” - magyarázza. Úgy gondolja, hogy a digitalizáció sem jött össze, pedig a vírus miatti távoktatás adhatott volna egy kezdőlöketet ennek, hiszen a tanárok most amúgy is hozzá vannak szokva a digitális használathoz.

A tanárnő szerint az Oktatási Hivatal digitalizáció alatt mindössze a tankönyvek pdf-ben való letöltését érti. Az a véleménye, hogy a tankönyv szerkesztése nem ad lehetőséget arra, hogy a gyerek értelmezzen egy-egy adott művet, mert az úgy van felépítve, hogy előbb jön a magyarázó rész, hogy miről szól a vers, és csak ezután maga a mű.

A feladatok egy részét is nonszenszek tartja: például egy halálról szóló antik vers kapcsán azt kérdezi a könyv, hogy „szerintetek melyik a legszebb kor?” – mondja. Véleménye szerint az oldalak is nagyon zsúfoltak, elképesztő mennyiségű tananyagot tartalmaznak és sok helyen szárazak. Schiller Mariann egyedül az ötödikes nyelvtankönyvben lát némi pozitív változást, szerinte jobbak lettek a szövegek, valamivel gyerekközelebbi, de itt is vannak hibák.

Nem találjuk meg a könyvekben a kortárs irodalom nagy alakjait

Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) alelnöke az egyesülettel azt hasonlítja össze, hogy mennyiben változtak a 2018-as újgenerációsnak mondott állami tankönyvekhez képest a NAT 2020-hoz készült új állami tankönyvek. Még csak az elemzés elején járnak, de néhány fontos tényt már sikerült megállapítani.

Szerinte a leginkább szembetűnő változás, hogy az első osztályos könyvekből eltűntek a kortárs magyar szerzők. Egy régebbi módszer szerint minden betű tanításához társul egy szó és egy vers, így a gyerekek könnyebben tanulják és jegyzik meg az adott betűt. Az alelnök azt vette észre, hogy 38 betűből 9-10 esetben változtatták meg a verset, aminek következtében olyan szerzők kerültek ki a tankönyvből, mint: Varró Dániel, Gryllus Vilmos, Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina. A helyükre pedig Móra Ferenc, Petőfi Sándor, Fecske Csaba és Csoóri Sándor került.

„Bár a 2018-as újgenerációs ábécéskönyv oldalai és feladatai 85-90%-ban megmaradtak a 2020-as tankönyvben is, de szakmai-módszertani szempontokkal nehezen magyarázható, hogy éppen népszerű kortárs szerzők versei kerültek ki. Maruzsa Zoltán azt mondta, hogy ezek a könyvek modernek és 21. századiak lesznek, de akkor hogy lehet, hogy pont őket szedték ki? ” - mondja Romankovics.

Kiszámolták, hogy első osztályosok 11 könyvből és munkafüzetből tanulnak, ezekben pedig összesen 1324 oldal van, ami szerintük rengeteg egy óvodából éppen kikerült gyereknek.

A történelemkönyvekkel sincs a szakma maradéktalanul megelégedve. A Történelemtanárok Egylete (TTE) összegző véleményt tett közzé az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvekről. Szerintük sokszor mítoszokat, nemzeti mitológiát kezelnek kész tényként a tankönyvek, például a tudományosan egyáltalán nem megalapozott kettős honfoglalást vagy a hun származást. Azt is elfelejtik megemlíteni, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik.