A javaslat a döntéshozók előtt, ha elfogadja a kormány szeptemberben már iskolaőrökkel kezdődik következő tanév. Valóban ez a megoldás az iskolai erőszak visszaszorítására? Hogyan kell működnie egy ilyen rendszernek, hogy hatásos legyen, és mikre kell nagyon odafigyelni a szabályozásnál? Pedagógiai szakpszichológust kérdezünk a magyar iskolaőri rendszer terveiről.

Nehezen tudom most még lemodellezni, hogyan fog ez az egész működni

- mondja az Eduline-nak Dr. Jármi Éva, az ELTE PPK Iskolapszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa. A szakértő hozzáteszi, amíg nincs részletes szabályozás arra, pontosan hogyan fog működni az iskolaőri rendszer, addig mindenkiben csak kérdések vannak. De nézzük, mit tudunk eddig.

Az iskolaőri rendszer bevezetését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be május végén. A miniszter akkor azt mondta, hogy ötszáz iskolában lesz iskolaőrség - az intézményeket pedig nem csak úgy választják, hanem jelentkezni lehet a programba. A tervezetet valószínűleg a következő napokban el is fogadja a kormány. A törvényjavaslat egyébként azt mondja ki, hogy az iskolaőr "kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy", aki közfeladatot ellátó személynek minősül és rendőrségi alkalmazott lesz. Az iskolaőrök egyenruhát, szolgálati igazolványt és jelvényt kapnak, az egyenruhájukon fel lesz tüntetve az iskolaőr szó. Az iskolaőrök "intézkedési és kényszerítő eszköz-alkalmazási jogosultsága csak a nevelési, oktatási intézmény területére terjed ki tanítási időben".

A javaslatban az is szerepel, hogy az iskolaőrök testi kényszert, szökésének vagy önkárosításának veszélye esetén bilincset, támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés esetén pedig vegyi eszközt és rendőrbotot alkalmazhatnak, illetve használhatnak.

Ezen felül a javaslat kiterjeszti a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre leszállítását a hivatalos személyek, közfeladatot ellátó személyek és a támogatóik elleni erőszak esetére is. Valamint szerepel benne, hogy "ha egy tanköteles korú vagy azt a kort betöltve továbbtanuló gyereket/fiatalt a bíróság bűnösnek mond ki, de nem ítéli szabadságvesztésre, a családja egy évre elveszíti az úgynevezett iskoláztatási támogatást", vagyis a családi pótlékot.

A fent említett részletek az oktatási szakszervezeteket és a gyermekjogi aktivistákat is mozgósították. A javaslat megjelenése óta többen határozott állást foglaltak az iskolaőri rendszer bevezetése ellen, mondván, hogy nem tüneti kezelésre, hanem gyökeres, rendszerszintű változásra lenne szükség. A Társaság a Szabadságjogokért konkrét kérdéseket fogalmazott a leendő rendszerrel kapcsolatban, amelyekre a tervezetből nem kapunk választ. Például honnan lesz meg a megfelelő szakértelem és vajon tudni fogja-e az iskolarendőr, ki múlt már el 12 éves, amikor intézkedik.

“Az iskolaőri rendszer koncepciója alapvetően a tanárok ellen elkövetett és a diákok közötti erőszakos cselekedetek szabályozására koncentrál  - magyarázza Dr. Jármi Éva -, minden iskolai polgárra kiterjesztve akár lehet az egésznek egy olyan üdvözlendő jellege, hogy az iskolát szeretnék ezzel egy alapvetően biztonságos hellyé tenni. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha ennek van egy megfelelő szakmai háttere, és az iskolaőrök be tudnak abba a rendszerbe épülni, amivel egy iskola jelenleg is működik.”

A szakember szerint nem az a megoldás kulcsa, hogy arra válaszoljunk, ki kellene még az iskolákba a tanárok, iskolapszichológusok és pedagógiai asszisztensek mellé, hanem az, hogy mindenkinek jól definiált szerepköre legyen. Az eddig érkezett kritikák a tervekkel kapcsolatban – jogosan – azt nehezményezik, hogy ez csak egy felületi, gyors eredményekkel kecsegtető megoldás lenne, a komoly rendszerszintű problémakezelés helyett. Azonban ezek a rendszeri átalakítások jóval költségesebbek és idő-, valamint energiaigényesebbek.

Az iskola-szintű komplex programok beépítése, az iskolai légkör javítása, a oktató-nevelő munkát segítő szakemberek például az iskolapszichológusok, szociális segítők együttműködésének fejlesztése 5-10 éves projekt – mondja az pedagógiai szakpszichológus.Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy az iskolaőrök is csak akkor lehetnek sikeresek, ha a most működő más iskolai szereplőkkel együttműködnek - így ez a terv is igényli a megfelelő kereteket, sőt a rendszerszintű gondolkozást is. Eddig nem született konkrét, részletes szabályozás arról, hogy miként működne iskolaőri rendszer, de szakember szerint könnyebb lenne ezzel együtt értelmezni a javaslatot.

Nemrég azt is megtudtuk, hogy speciális rendészeti, valamint pedagógiai-pszichológiai felkészítést is kapnak a leendő iskolaőrök, akiknek munkába állás előtt vizsgán is bizonyítaniuk kell az alkalmasságukat – mondta Maruzsa Zoltán nemrég. A köznevelésért felelős államtitkár azonban azt is elmondta, hogy nem lesz kötelező a rendőri előképzettség.

Dr. Jármi Éva szerint az oktatási rendszerbe beilleszthetőség mellett az is egy nagyon fontos szempont az iskolaőrök működésénél, hogy így a diákok azzal szembesülhetnek - ha nincs megfelelően kommunikálva az új iskolai szereplők feladata -, hogy erőszakra erővel kell felelni. Hozzáteszi, valószínűleg azokban az iskolákban, ahol megfelelően működik, illetve egyáltalán van iskolapszichológius, ott nagy eséllyel nem kérnek majd iskolaőröket. Ezzel szemben, azokban az intézményekben, ahol erre igény mutatkozik, sok olyan diák van, aki az iskolán kívül már többször került kapcsolatba rendőrökkel.

“Ha esetleg ezek a gyerekek az iskolában is látják, hogy jelen vannak, ha nem is konkrétan a rendőrök, de rendvédelmi szerv, akkor az eddig szigetként működő iskola is elveszítheti védelmező szerepét” - mondja az iskolai szakpszichológus. “Arról nem is beszélve, hogy amerikai kutatások adataiból kiderül, hogy ott, ahol bevezetik ezt a megoldást automatikusan megnő a bűncselekményt elkövetők száma, a diákok hamarabb kriminalizálódna  - hiszen az eddigi pedagógiai eszközökkel kezelt fegyelemsértés most már bűncselekménynek minősül.”

De akkor hogyan működhetne a jól a rendszer?

Egyrészt fontos, hogy adatokon alapuljon a stratégiai tervezés – mondja a szakember – szükséges követni és mérni az erőszakos események elterjedtségét, illetve a programok hatását. Ezen felül a fent említett szempontok figyelembevételével, úgy kell beépíteni az iskolák életébe az iskolaőröket, hogy ne a rendszeren kívül működjenek, hanem a rendszerrel szorosan összekapcsolódva.

“Azt nem bánom, ha növekszik az olyan férfiak száma az intézményekben, akik például szét tudnak választani két verekedő fiatalt - mondja ki Dr. Jármi Éva - de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mindennek meg kell adni a megfelelő szakmai hátteret és keretek közé kell helyezni az egész iskolaőri rendszert, hogy jól és hatásosan működhessen.”

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!