A távoktatás mindent megváltoztat, ez pedig hatással lehet a szülő-gyerek kapcsolatra vagy az otthoni légkörre is. Vajon szükséges-e szankciókat bevezetnie a szülőknek, ha a gyerek nem akar otthon tanulni?

Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatásai a megváltozott szerepeknek a szülők és gyerek kapcsolatára, azt mondta a szakember:

 "Egy új élethelyzet, ami a legharmonikusabban működő családi rendszert is ki tudja mozdítani az egyensúlyából."

Szerinte a radikális változás kockázatokkal jár, az össze- és bezártság könnyen vezethet konfliktusokhoz. Ezeket el lehet kerülni, ha mindenki tiszteletben tartja a határokat, megfelelően vannak tisztázva az igények. Azonban hosszú távon problémát jelentene az iskola hiánya, hiszen az iskola teret ad normák elsajátításához. Illetve sok olyan gyerek van az országban, akiknek a nehéz családi hátterük miatt az iskola jelenti az érzelmi biztonságot. 

Szükséges-e szankciókat alkalmazni az otthoni tanulásban?

„Először talán azon érdemes gondolkodni, hogy mi okozhatta a gyerekben keletkező tanulással szembeni ellenállást” – mondja az iskolapszichológus. Szerinte mivel a távoktatás egy teljesen új tanulási mód, ezért más jellegű megerősítések fogják a diákokat ösztönözni a tanulásra. Az iskolában vannak szabályok, például az órán nem lehet felállni, folytatni kell a tanulást, amíg ki nem csengetnek, ez otthon nincs meg. Nagyon fontosak a tanulás szempontjából a társas kapcsolatok, a közösségben betöltött szerep, az iskolához tartozó biztonság érzés vagy egy kötődési személy is - magyarázza.

Fontos, hogy otthon ezeknek a hiánya kevesebb a kapaszkodót jelenthet a gyerekeknek. Így nehezebb szabályozni a viselkedésüket és fenntartani motivációjukat.

Az iskolapszichológus szerint át kell gondolnia a szülőknek, hogy gyerekük számára mely tényezők lehetnek kritikusak és ezekre kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Szerinte a kisebbeknél használhatnak a szülők például jutalmazó kártyákat, jó lehet a játékos pontgyűjtögetés is, küldhetnek rajzot a tanító néninek. Nagyobbaknál a barátokkal folytatott online kapcsolatok támogatása is működhet.

Az iskolapszichológus úgy véli, hogy a diákok jelen helyzetben az alapvető szabadságukban vannak korlátozva, nem kellene további szankciókkal terhelni őket. A büntetések helyett hatásosabbnak gondolja, ha a szülők és gyerekek közösen kidolgoznak egy otthoni tanulási szabályrendszert. A legfontosabb az, hogy türelemmel és empátiával otthon, egy olyan biztonságos légkört teremtsenek a szülők, amelyben a gyerekek bátran ki tudják fejezni magukat és kérdezhetnek. Ha megtapasztalják ezt a fajta elfogadást, segítséget is könnyebben kérnek majd – mondja a segítő szakember.

Az iskolapszichológus szerint fontos szerepe van a személyes jelenlétnek az ismeretanyag átadásában. Úgy gondolja, hogy mivel az online kommunikáció kevésbé részletgazdag, így a tanároknak valahogyan érdemes kompenzálni a fizikai jelenlét hiányát.

„A folyamatos online jelenlét még nagyobb önfegyelmet követel a gyermekektől, illetve az információfeldolgozás, a tartalomszűrés is nehezebbé válik számukra” – mondja az iskolapszichológus.

Ezek káros hatással lehetnek a gyerekekre, a szakember szerint érdemes egy szabályrendszert kialakítani a számítógép, okostelefon használatra is. Jó megoldás lehet például a tanuláshoz kötött programokat és a kapcsolattartást elkülöníteni. Most mindenkinek jobban kell figyelnie, az iskolapszichológus felhívja a figyelmet arra is, hogy akár az iskolai zaklatás az online térben is folytatódhat. Erről itt írtunk bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!