A tantestületek napok óta azon dolgoznak, hogy minél zökkenőmentesebben menjen az átállás a digitális oktatásra. Sok helyen már sikerült is elkezdeni a távoktatást. Azonban ennek a helyzetnek is megvannak a veszélyei, ugyanis a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan tovább növekednek.

A legtöbb iskolában azzal kezdték a távoktatás kialakítását, hogy felmérték, a diákok mennyire vannak ellátva digitális eszközökkel. A hvg.hu által megkérdezett középiskolákban ez maximum néhány tanulónál okoz nehézséget, a budapesti és nagyvárosi általános iskolákban szintén, ám a hátrányos helyzetű régiókban sokkal több – egyébként is óriási lemaradásban lévő – gyereknél lehet ez probléma. Éppen ezért nagyon sok iskola Facebookon kért segítséget azoktól, akiknek esetleg nélkülözhető, de használatra alkalmas laptopjuk vagy tabletjük van otthon.

Hogyan zajlik pontosan a távoktatás az iskolákban?

Egy borsodi kisiskolában Facebookon és Krétán keresztül kapják meg a gyerekek a feladatokat, amelyeknek a megoldását az osztály e-mail címére kell elküldeniük. A tantestület túlterhelni sem szeretné a gyerekeket, ezért azt találták ki, hogy az alsósok egy nap maximum három tárgyból kapnak feladatokat. A felsősök természetesen már valamivel több feladványra számíthatnak. Az értékelés is ugyanúgy megmarad, vagyis lesznek határidők, fekete pontok és egyes is, ha nem küldik el időre a megoldást.

Hasonló a helyzet Berettyóújfalu környékén is. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője a lapnak elmondta, hogy ahol adottak a körülmények, ott interneten keresztül küldik a tananyagot a diákoknak. Azoknak a családoknak pedig, ahol nincs erre lehetőségük, papír alapon juttatják el a feladványokat, amit persze vissza is kérnek, hogy értékelni lehessen. Majd azt is hozzátette, a kialakult helyzetnek köszönhetően a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan tovább fognak növekedni, ugyanis úgy még nehezebb a felzárkóztatás, ha nincs közvetlen kapcsolat. Az ebbe a társadalmi csoportba tartozó sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek távoktatásával kapcsolatban pedig még szkeptikusabb.

A II. kerületi, pesthidegkúti Gyermekek Háza (GYH) tanárai az új rendszert kihívásnak fogják fel. A tantestület felállított egy „digitális operatív bizottságot” (digiteam), akik tesztelték a különböző platformokat. Vasárnap estére meg is született a döntés: a Google Classroomot javasolták a gyakorlatokra, feladatokra, a Hangoutsot és Webexet pedig a csevegésre. Az idősebb tanárok pedig kaptak maguk mellé egy-egy tapasztaltabb (általában fiatalabb) segítőt, aki minden kérdésükre válaszol, így könnyebben megy az átállás.

Egy vidéki egyházi gimnáziumban is jó lehetőségnek tartják a digitális oktatást, előbb-utóbb úgyis erre ment volna a világ. Ebben az iskolában már hétfőn is kaptak feladatokat a diákok, de a tényleges, átgondolt rendszer keddtől lépett életbe.

Mi lesz a számonkéréssel?

A hagyományos jegyszerzés helyett elképzelhetőek a nyitott-könyv típusú kérdések, amelyekhez bármilyen eszköz és forrás használható, de sokkal nehezebb megválaszolni őket. A szóbeli feleletek átkerülhetnek Skypera vagy más platformra, illetve kutatómunkák, kiselőadások készítése és a kreatív témafeldolgozás is várhat a gyerekekre.

A Tanárblog szerzője, Nádori Gergely Péter szerint, ha nem a jegyek alapján fogják rangsorolni a gyerekeket és az értékeléssel valóban a diákok fejlesztése a cél, akkor semmi értelme nincs annak, hogy valaki csaljon.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.