A miniszterelnök elmondta, miért lett ilyen a Nemzeti alaptantanterv Közoktatás
Eduline

A miniszterelnök elmondta, miért lett ilyen a Nemzeti alaptantanterv

A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján beszélt arról, miért lett olyan az új NAT, amilyen.

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt arról, miért lett ilyen a módosított Nemzeti alaptanterv - írja a hvg.hu.

Az évnyitón a miniszter arról beszélt, szerinte a NAT körüli vita is arról szól, hogy a nacionalizmust ki hogyan oktatja az iskolában:

ez nemcsak oktatástechnikai kérdés, hanem hogy mire neveljük a gyereket. A büszkeség, teljesítmény felé, a saját családi és nemzeti büszkeség felé, vagy az elveszett háborúkat tanítsuk? Az is fontos, de nem lehet a tananyag magva.

A magva ugyanis arról szól, hogy száz év után, elveszítve az ország területének és népességének a hatvan százalékát, itt állunk, és arról beszélünk, hogyan védjük meg sikereinket a következő tíz évben. Ezt kell tanítani, nem eltagadva a kudarcokat – áll a miniszterelnök mondata a hvg.hu tudósításában.

Nem fog változni az új Nemzeti alaptanterv Hajnal Gabriella szerint

Hajnal Gabriella szerint az új Nemzeti alaptanterv továbbra is jó, korszerűbb és előremutatóbb, mint a korábbi. A Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is elmondta: már nem fognak rajta változtatni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.