Ez a hét kifejezetten az új Nemzeti alaptanterv körüljárásának és véleményezésének hete volt, emellett azonban számos fontos oktatási hír látott napvilágot: mint például a beérkezett az összes kérelem (majd tízezer) az iskolakezdés alóli felmentések miatt, megjelent az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete, kiderült, hogy elképzelhető, hogy iskolákban elhelyezett kamerákkal védekeznének az iskolai erőszak ellen, de a felsőoktatási törvénymódosítás szüksége is felmerült. Heti hírösszefoglalónkat olvashatjátok.
A tiltakozó akció mellett petíció is indult az új NAT ellen
A 2020 szeptemberétől bevezetésre tervezett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) egy hét alatt csaknem az összes szakmai egyesületet, szervezetet hivatalos állásfoglalásra bírta. Tiltakozó akciót, majd petíciót is indítottak a tanterv ellen. A legtöbben azt kérik, hogy semmiképp ne vezessék be az új tantervet a következő tanévtől. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb megmozdulásokat és szakmai hozzászólásokat.
A szakmai csoportok mellett már egy egész iskolai tantestület, a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanári munkaközössége is nyílt levélben tiltakozik az új NAT ellen. Hajnal Gabriella, a NAT megújításáért felelős miniszteri biztos azonban azt nyilatkozta az ATV-nek: a jelenlegi NAT-ot szerinte nem fogják visszavonni és ezt nem is tartaná jogosnak.
Közben kiderült, hogy az új, összevont természetismeret tárgyat a természetismeret szakos tanárok mellett biológia, fizika, földrajz és kémia szakos tanárok is taníthatják majd abban az esetben, ha elvégzik az ehhez szükséges kiegészítő képzést - vagyis ilyen módon oldanák meg ennek tanítását, ezzel együtt a tanárhiányt is.
Közel tízezer kérelem érkezett az iskolakezdés alóli felmentések miatt
Január 31-éig kérelmezhették a szülők a augusztus 31-éig hatodik évüket betöltő gyermekük esetében a tankötelezettség kezdési időpontjának módosítását - ezt meg is tette 9941 szülő. Az eljárás legfőbb célja az, hogy kiszűrjék a gyermek szempontjából hátrányos és indokolatlan felmentéseket. Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik, akik mérlegelik a szülő kérelmében foglaltakat és a gyermekkel foglalkozó szakemberek véleményét.
Megjelent a szakképzési törvény végrehajtási rendelete
2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be az új szakképzési rendszert, így az eddigi indított képzések kifutnak - mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. A végrehajtási rendeletben meghatározták, hogy március végéig megjelenik a szakképzés tartalmi követelménye, a projektvizsgán számon kérhető tudás, majd ezt követően kezdődik majd a tanárok felkészítése az új szakképzési rendszerre - mondta a helyettes államtitkár.
Középiskolai felvételi: ezeket lehet tudni a változó szakképzésről
Mit kell tudniuk azoknak a szülőknek, akiknek gyerekei a középiskolai éveket szakképzésben kezdenék meg idén? Itt vannak az eddig nyilvánosságra hozott részletek.
Jöhetnek az iskolai kamerák?
Ha a parlament törvényt hoz róla, az iskola pedig rábólint, akkor sem a pedagógusoknak, sem pedig a szülőknek nem lesz beleszólása abba, hogy kamerával figyeljék meg a gyerekeket a tantermekben és a folyosókon – tudta meg a hvg.hu. Cikkünket itt olvashatjátok el a témában.
Felsőoktatási törvénymódosításra is szükség lehet
A felsőoktatásban történő fenntartói, működési modellváltás kapcsán a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményt adott ki. Szerintük a Budapesti Corvinus Egyetem után további intézmények kerülhetnek terítékre - ez pedig előbb-utóbb a felsőoktatási törvény módosítását teszi szükségessé a munkavállalói jogok és az egyetemi autonómia megőrzésének érdekében.
Mégsem lesz nulladik osztály az iskolákban?
A korábbi hírekkel ellentétben egyelőre nem tervezi a kormány fejlesztő évfolyamok bevezetését az óvoda és az általános iskola közé. Ezt a Népszava megkeresésére közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Az oktatáskutató szerint a nulladik osztállyal még tovább növelnék az oktatás szelektivitását, széttagoltságát, az iskolai szegregációt.
A tanulócsoportok fennmaradását fenyegeti a magántanulói státusz megszüntetése
A köznevelési törvény tavalyi módosítása megszüntette a magántanulói státuszt, és bevezette helyette az egyéni munkarendet, amelyet az Oktatási Hivataltól kérvényezhetnek a szülők. Azonban még mindig nagy a bizonytalanság abban, hogy kik és mi alapján remélhetik, hogy ezt a státuszt megkapják, ez pedig ellehetetleníti az alternatív, tanulócsoportos iskolák működését - írja az Index.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
