Nőtt az SNI-s tanulók száma, elöregedett a pedagógustársadalom, továbbra is égető probléma a tanárhiány és szakközépiskolákban majdnem 30 százalék roma tanulók aránya, míg a hátrányos helyzetű tanulóké 19,3 - többek között ez derül ki "A közoktatás indikátorrendszere 2019" tanulmányból.

A napokban jött ki - a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete által jegyzett - A közoktatás indikátorrendszere 2019. Többek között az is kiderül belőle - ahogy már mi is írtunk róla - a tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami intézményekben dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20–29 éves és 30–39 éves pedagógusok, a legnagyobb arányban pedig az alapítványi és egyéb fenntartású intézményekben.

Azonban a tanulmányból sokminden más is kiderült, ebből készített részletes összeállítást a hvg.hu.

A tanulmány szerint az általános iskolákban a roma tanulók aránya viszonylag stabil, 14-15 százalékos volt az elmúlt évtizedben. Az érettségit adó középiskolákban bőven 10 száz alatti ez a szám, a szakközépiskolákban viszont majdnem 30 százalék.

Általános iskolában 2018-ban 14,1 százalék volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya, míg a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban mindössze 0,7 százalék. A legnagyobb arányban a szakközépiskolákban vannak jelen (19,3 százalék).

Egyre több magatartás-, és tanulásizavarral küzdő gyerek van az iskolákban, de erről pontos adatok nem nagyon láttak eddig napvilágot - írja az oldal. A kötet megerősíti ezt a tapasztalatot, eszerint a köznevelésben tanulók körében az SNI-tanulók aránya 2001 és 2018 között 3,6-ról 6,9 százalékra nőtt. Az 1–8. évfolyamos tanulók között ez egyébként csak kismértékben változott, de a középfokú oktatásban majdnem megháromszorozódott.

Az 1–8. évfolyamos tanulók közül az általános iskolai képzésben részt vevők 7,6 százaléka volt SNI tanuló, míg a 6 és 8 osztályos gimnáziumok tanulói körében ez az arány csak 0,8 százalék. A szakközépiskolába járók közel ötöde (19,4 százalék), a szakgimnáziumokba járók 3,8 százaléka, a 4 osztályos gimnáziumokba járók 1,9 százalék volt SNI-s 2018-ban.

Az SNI-s tanulók leginkább az állami fenntartású iskolákba járnak, feltűnően kevesebb ilyen diák van az egyházi fenntartású intézményekben - írják.

A tanárok helyzete sem rózsás

A tanulmány több fejezete foglalkozik a pedagógusokkal is. Azon nem lepődik meg senki, hogy a pálya elnőiesedett, az óvodákban közel 100, az általános iskolákban mintegy 90, a gimnáziumokban 70, a szakgimnáziumokban 65 százalékban nők tanítanak, de még a szakközépiskolákban is kevesebb a férfi pedagógus.

Viszont ez a tanulmány is rávilágít a pedagóguspálya rohamos elöregedésére, ami viszont a jövőre nézve aggasztó, és sürgős oktatáspolitikai beavatkozást igényelne. 2008 és 2018 között egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Nagymértékben csökkent (9-ről 6 százalékra) a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya, és a 30–39 éves korcsoport aránya is (27 százalékról 18-ra). Ezzel párhuzamosan az 50–59 éves pedagógusok aránya jelentősen nőtt (27-ről 35 százalékra), és nőtt a 60 évesnél idősebb tanárok aránya is (2-ről több mint 9 százalékra).

Itt vannak a bármilyen szakos tanárok

A tanárhiányt is bemutatja a tanulmány, hogy az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a nem szakos ellátottság, azaz egyre többen tanítanak úgy szaktárgyat, hogy nincs a tanított szakra képesítésük.

A legnagyobb mértékben a természettudományi tárgyakat tanító tanárok között növekedett a tárgyat szakos képesítés nélkül oktatók aránya, de az összes tantárgy esetében is átlagosan kétszeresére nőtt az arány két év alatt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.