Középiskolai felvételi: iskolatípusok, tantárgyak és felvételi szabályok egy helyen Közoktatás
Szabó Fruzsina

Középiskolai felvételi: iskolatípusok, tantárgyak és felvételi szabályok egy helyen

Alapítványi, magán-, egyházi és állami iskolák, két tannyelvű, nyelvi előkészítős és tagozatos osztályok, négy, öt és nyolc évfolyamos gimnáziumok, technikumok – számos lehetőség közül választhatnak a továbbtanulás előtt álló diákok. Melyik iskolatípus milyen képzést kínál, és milyenek a felvételi szabályai?

Egyházi iskolák

A felvételi rendjük csaknem ugyanolyan, mint az állami középiskoláké: vagy csak az általános iskolai jegyek, vagy a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye és az általános iskolai jegyek alapján rangsorolják a jelentkezőket. Az intézmények egy részében el is beszélgetnek a felvételizőkkel, ahol általában rákérdeznek gyülekezeti aktivitásukra, vallási ismereteikre. Az általános iskolások a református, római és görögkatolikus középiskolák mellett evangélikus, baptista, zsidó, valamint a Hit Gyülekezetéhez tartozó intézményekbe is jelentkezhetnek. Az egyházi középiskolákba más felekezethez tartozó diákok is kérhetik a felvételüket, ám az iskolák többsége lelkészi, plébánosi vagy hittantanári ajánlást is előír. A tanrendet – akárcsak az állami középiskolákban – az határozza meg, hogy az általános tantervű osztályok mellett indít-e az adott intézmény tagozatos csoportokat, nyelvi előkészítő évfolyamot, kínál-e két tannyelvű képzést. A legtöbb egyházi középiskolában a hagyományos tantárgyak mellett a diákok heti több órában tanulnak hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket. A tanév rendjében emellett az istentiszteletek vagy misék, az egyházi események, közösségi programok is fontos szerepet töltenek be.

Magán- és alapítványi középiskolák

Az utóbbi húsz-harminc évben több magán- és alapítványi középiskola indult a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban. Egy részük saját akkreditált kerettanterv alapján működik – ilyenek például a Waldorf-intézmények, a Gyermekek Háza vagy éppen a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium –, mások pedig az „állami” általános tantervet követik, de a hagyományostól eltérő pedagógiai eszközökkel oktatnak, például alkalmazzák a projektmódszert, epochális rendszer alapján szervezik a tantárgyakat, több gyakorlati foglalkozást iktatnak be az órarendbe, kisebb létszámú osztályokat indítanak. A jelentkezési lap leadása előtt érdemes elolvasni a magán- és az alapítványi iskolák pedagógiai programját, és elmenni az általuk szervezett nyílt napokra, ahol arról is részletes ismereteket lehet szerezni, hogy mekkora összegű tanulmányi hozzájárulást kell fizetni tanévenként. Ennek összege intézményenként különböző: van, ahol havi 20-30 ezer, máshol 100–120 ezer forint. Ezekben az iskolákban az átlagosnál jobb a felszereltség, és a diákok külön fizetés nélkül tanórán kívül számos szakkör, illetve külön foglalkozás közül választhatnak.

Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok

Jócskán meghaladja a százat azoknak a gimnáziumoknak a száma, amelyek hat vagy nyolc évfolyamos képzést is hirdetnek. Ez a szerkezetváltó gimnáziumi forma ugyanis évről évre egyre népszerűbb, a legkedveltebb intézményekben többszörös a túljelentkezés. A diákok ugyanis „tét nélkül” próbálkozhatnak a felvételivel – a szülők egyénileg is intézhetik a jelentkezési ügyeket, vagyis nem feltétlenül kell beavatniuk a továbbtanulási tervekbe az általános iskolát. A tanulók órarendje hasonló a felső tagozatosok, illetve a négyosztályos gimnáziumokba járókéhoz, sok intézmény azonban egy vagy több tárgyból emelt óraszámú képzést is kínál a diákoknak. A jelentős érdeklődés miatt az iskolák zöme kötelezővé teszi a központi írásbeli felvételi vizsga megírását, sőt tavaly a hatosztályos gimnáziumok tanulmányi területeinek 45 százalékánál szóbeli felvételit is szerveztek az intézmények. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok eredményei kiemelkedőek, a diákok nemcsak a felsőoktatási felvételin és a kompetenciamérésen, hanem a hatodikosok és nyolcadikosok idegen nyelvi tudását tesztelő mérésen is kiválóan teljesítenek − igaz, ezt több szakember azzal magyarázza, hogy ezek a népszerű iskolák „kiválogatják” a legtehetségesebb, „jobb” családi hátterű tanulókat.

Két tanítási nyelvű középiskolák

A két tannyelvű gimnáziumok négy évfolyamos képzéseire azok az általános iskolások juthatnak be, akiknek a nyelvtudása eléri a A2-B1-es szintet – ezt az iskolák a szóbeli felvételin tesztelik is. Azok a diákok, akiknél hiányzik az ilyen szintű nyelvtudás, de szeretnének bizonyos tárgyakat a későbbiekben idegen nyelven tanulni, nyelvi előkészítő évfolyamot indító gimnáziumokba jelentkezhetnek. A „nulladik” évfolyamosok heti tizennyolc órában tanulják a kiválasztott idegen nyelvet, így készülnek fel a kétnyelvű oktatásra. Ezekben az iskolákban anyanyelvi lektor is dolgozik, a diákok pedig három tárgyat idegen nyelven tanulnak. Elvárás, hogy a 10. évfolyam végére legalább minden második tanuló eljusson a B2-es, vagyis a középfokú nyelvtudásig, míg a 12. évfolyamosok legalább 90 százalékát kell eljuttatni ugyanerre a szintre. A tanulmányaik végén – ha az adott nyelvből legalább 60 százalékos emelt szintű érettségit tesznek, emellett másik két tárgyból ugyanazon az idegen nyelven középszinten érettségiznek is, – érettségi bizonyítványuk C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg.

Tagozatos középiskolák

Ha egy diák már általános iskolásként tudja, milyen tárgyakat tanulna szívesen a középiskolában – esetleg már konkrét karriertervei vannak –, érdemes a tagozatos intézmények közül választani. De figyelembe kell venni, hogy a tagozatos képzés jóval kötöttebb, mint az általános tantervű. Ezért csak olyan képzésre érdemes jelentkezni, amelynek kiemelt tantárgyát éveken át szívesen tanulná magas óraszámban a felvételiző. Választék van bőven, a gimnáziumok zöme indít speciális tantervű osztályt: van, ahol a matematikát és a fizikát, máshol humán tárgyakat, idegen nyelveket vagy éppen médiaismeretet oktatnak már a 9. évfolyamtól a szokásosnál magasabb óraszámban. A népszerűbb gimnáziumok tagozatos osztályaiba jelentkezőknek általában meg kell írniuk a központi írásbeli felvételit, emellett szóbeli meghallgatásra is behívhatják őket – a részleteket az iskolák felvételi tájékoztatóban teszik közzé.

Négy évfolyamos gimnáziumok

Több száz négy évfolyamos gimnázium működik az országban, a legtöbbjük az általános tantervű képzés mellett ráadásul tagozatos – például humán, matematika-fizika, természettudomány, biológia-kémia, dráma, történelem-társadalomismeret, informatika, idegen nyelvi – osztályokat is indít. A minimális óraszámok ugyanolyanok, mint a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok 9-12. évfolyamain, a diákok magyart legalább heti négy, matematikát három, történelmet – évfolyamtól függően – két vagy három, idegen nyelveket három-három órában tanulnak.

A négy évfolyamos gimnázium előnye, hogy a nyolcadikosok sok segítséget kapnak a felvételihez általános iskolai tanáraiktól: a jelentkezési dokumentumokat az osztályfőnökök állítják össze és juttatják el a felvételi központnak, a matematika- és magyartanárok pedig felkészítik diákjaikat a központi írásbeli felvételire. Az általános tantervű gimnáziumi képzés akkor is jó választás, ha az egyetem vagy a főiskola a cél, de a diák nem szeretné vállalni a tagozatos vagy a két tanítási nyelvű oktatással járó terhelést.

A felvételi pontszámítási szabályai nem egységesek, ahogy a négyosztályos gimnáziumok népszerűsége között is nagyok a különbségek. A kiemelkedő továbbtanulási és versenyeredményeket felmutató négyosztályos gimnáziumokban akár öt-hatszoros is lehet a túljelentkezés, ezért a pályázók általános iskolai jegyei mellett a központi írásbeli felvételi és a szóbeli felvételi eredményeit is figyelembe veszik, míg más gimnáziumokban nem teszik kötelezővé az írásbeli felvételit, csak az általános iskolai eredmények alapján rangsorolják a jelentkezőket.

Technikumok

Az utóbbi években többször újraszabták a szakképzési rendszert: 2016 óta a korábbi szakközépiskolákat szakgimnáziumoknak hívják, 2020 őszétől pedig újabb változás jön, ezek az intézmények ötéves technikumokként működnek tovább. A tervek szerint az első két év a közismereti órák mellett az ágazati ismereteket adó képzésről szól majd, utána pedig az iskolai és a vállalati oktatás kombinációján vehetnek részt a tanulók. A diákok a négy kötelező közismereti tárgyból, vagyis magyar nyelvből és irodalomból, matematikából, történelemből és idegen nyelvből tesznek majd érettségit, a technikusi szakképesítés szakmai vizsgája lesz egyben az ötödik érettségi tárgy. A 13. év végén így két – az érettségi mellett a technikusi végzettségről szóló – bizonyítványt vehetnek át. Az ígéretek alapján a végzősök a szakmai vizsgájuk alapján pluszpontokat kapnak majd, amelyek alapján – áll a szakképzés átalakításáról szóló stratégiában – „egyenes út vezet a szakirányú felsőoktatásba”.

Középiskolai felvételi 2020-as tudástár: itt vannak a legfontosabb dátumok, szabályok

Nemsokára beindul a középiskolai felvételi szezon is, hiszen múlt héten nyilvánosságra hozták a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját. Most összeszedtük a legfontosabb dátumokat és szabályokat.

Ez a cikk a 2020-es HVG Középiskolai rangsorában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, az átalakuló szakképzésről. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.