Mégsem lesz új Nemzeti alaptanterv? Közoktatás
Eduline

Mégsem lesz új Nemzeti alaptanterv?

Hosszú évekig dolgoztak vele, most mégis úgy néz ki, elmarad a bevezetés.

Nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet - jelentette be Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón a tegnapi kormányülés után. Magyarázatot nem adott, a hvg.hu információi szerint annyit mondott, nem érkezett annyi változtatás, ami ezt indokolná, így a jelenlegi Nat-ot módosítják majd - írják.

Korábban Kásler Miklós emberminiszter a tanévnyitón bejelentette, hogy elkészült az új Nemzeti alaptanterv legújabb változata, és azt jövőre felmenő rendszerben bevezetik.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára novemberben már arról beszélt, hogy év végéig fogadja el a kormány a Nat-ot, és 2020. szeptember 1-jétől be is vezetik. Jelenleg úgy néz ki, nem lesz új Nemzeti alaptanterv. Gulyás Gergely miniszter kiemelte, mindezzel együtt a elismerik az új Nat-tal kapcsolatban végzett munkát.

Az új Nemzeti alaptanterv legfontosabb eseményeiről itt olvashattok el mindent.

Elindult a 2020-as felvételi jelentkezés: itt találjátok a meghirdetett szakok listáját

Elindult a felvételi jelentkezés. A szeptemberben induló alap-, osztatlan mester- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2020. február 15-ig lehet jelentkezni az E-felvételi felületen.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.