Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Itt vannak a részletes adatok.

A kérdőívet bárki szabadon kitölthette, a Pedagógusok Szakszervezetének oldalán 2019. augusztus 22. és október 23. között.  A pedagógusok munkáját 47 kérdésből álló kérdőív segítségével próbálták megismerni. A kutatás 4281 érvényes választ dolgozott fel.

A jelenlegi pedagógustársadalom leterheltsége csak egy a sok probléma közül. 2003-ban a 30 évnél fiatalabb pedagógusok aránya 15% feletti volt. Egy elöregedő, egyre kevesebb fiatalt vonzó pálya 10 éven belül nagyon komoly működési zavarok elé nézhet – áll a felmérésben. A tanárok megközelítőleg 48%-a 50 évnél idősebb, ami azt jelenti, hogy 15 éven belül a pedagógusok több mint fele nyugdíjba megy, ha csak fel nem emelik a nyugdíjkorhatárt. Átlagban 5-6000 ezer végzősből 2800-3000 pályakezdő tesz minősítő vizsgát.

Továbbá a diák-tanár arány nemzetközileg nem hasonlítható össze mivel a magyar közoktatás sok feladatot átvesz a szociális szférától – egész napos iskola, napközi, tanulószoba, sportkörök stb. – és a tanárlétszámba ezen feladatok ellátóit is beszámítják. 2009-ben 11,4 diák jutott egy tanárra, ez volt a legmagasabb érték az elmúlt két évtizedben. Napjainkban 10 diákra jut egy tanár.

De mi a helyzet a terheltséggel?

A terhelés értékét heti átlagokra bontva adták meg a dokumentumban.  Hazai számítások alapján, ha a tanórákat 45 percben mérjük és hozzávesszük a helyettesítéseket akkor egy átlagos pedagógus heti 26 órát oktat (kerekített érték 25,72ről). Ha ezt átszámítjuk egész órába, az az 60 percbe, akkor heti 19 tanítással lekötött órára jön ki az érték – írja a felmérés.

Azonban az oktatással lekötött idő csak egy része a tényleges munkával töltött időnek – írja a felmérés. Az átlagos hazai pedagógus heti 56 órát dolgozik. Ez hogy jön össze? Az otthoni adminisztratív munka, felkészülés a másnapi órákra és dolgozatjavítás heti szinten 18 órát vesz igénybe. A maradék időben az oktatók vagy esti/levelező tagozatokon praktizálnak vagy szervező koordináló munkákat végeznek (szülői értekezletek, munkaértekezletek, kirándulás szervezés, osztályfőnöki teendők), esetleg maguk is tanulnak, szaktudásukat fejlesztik. Utóbbit azért adták hozzá a munkaterheléshez mert az oktató nevelő munka minőségét javítja, így a tanárok feladatainak nélkülözhetetlen része – emelik ki a készítők.

A leggyakrabban előforduló szám a terhelésben az 53, tehát a legtöbben 53 órát dolgoznak egy héten a pedagógusok közül (155 fő).

Mi számít még bele?

A kitöltők 10,5%-a utazó pedagógus, ők átlagosan hetente 4 órát töltenek utazással, több település között ingáznak.  A tanítás mellett ez az a három tevékenység, amely nagyon magas arányban részesedik a munkaterhelésből. Az adminisztrációra fordított idő nagyon magas, és nem mutat nagy szórást.

Az oktatómunka sok olyan tevékenységgel is jár, amelyeket nehéz számszerűsíteni és csak esetlegesek. A következő táblázatban láthatók azok a feladatok, amelyeket éves szintre bontva kértek a kitöltőktől mivel nem szükséges, hogy egy pedagógus heti rendszerességgel foglalkozzon velük.

Ez a terhelés nem csupán a munka minőségére és az egyéni egészségre hat, hanem a pedagógus magánéletére is. Néhány érdekes báblázat és diagram közül válogattunk:

Ha több adatra is kíváncsiak vagytok, a teljes kutatást itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.