Így változnak jövőre az iskolaérettségi vizsgálatok: szabályok és határidők egy helyen Közoktatás
Eduline/MTI

Így változnak jövőre az iskolaérettségi vizsgálatok: szabályok és határidők egy helyen

Jövőre változik az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatos jogszabály, aminek értelmében az Oktatási Hivatal hatáskörébe fog tartozni a döntés a hatévesek beiskolázásáról. Itt vannak a részletek és a további kérdések.

A köznevelési törvény nyáron megszavazott egyik szigorítása, hogy az eddigi rugalmas iskolakezdést felváltja a hatéves korban kötelező iskolakezdés. Aki adott év augusztus 31-én betölti a hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie. A szülők ez alól természetesen továbbra is kérhetnek felmentést, azonban ennek menete is változik. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez is átkerül a hivatalos, állami szervhez, ezzel megkurtítva a szülők és az óvodapedagógusok jogkörét. A felmentést pedig szintén azon év január közepéig kérheti a szülő, amikor a gyermeke betölti a hatot.

Erre a feladatra az Oktatási Hivatalt (OH) jelölte ki az az Emberi Erőforrások Minisztériuma - közölték korábban az MTI-vel. Erről bővebben itt olvashattok. Arra azonban, hogy mi indokolta a változtatást, a tárca a következőt mondta: "a legfőbb az eljárás során az, hogy kiszűrjék a gyermek szempontjából hátrányos és teljesen indokolatlan felmentéseket". A minisztérium hozzátette: "a tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett".

Az Emmi szerint az új iskolaérettségi vizsgálatok miatt nem lesz férőhelyhiány az iskolákban

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint be kell látni, egyes esetekben az óvodai létszámot akarták mesterségesen biztosítani az iskolaérettségi döntésekkel. Így változik jövőre a rendszer.

Az eljárás menete

A rendszer eddig is úgy működött, hogy a szülők kérelmére az óvodapedagógusok összeállítottak egy pedagógiai szakvéleményt, ezzel lehetett alátámasztani azt, hogy miért indokolt, hogy a gyerekek még egy évig óvodában maradhassanak. Ennek a szakvéleménynek pedig az új rendszerben is nagy szerepe lesz. A szülőknek az óvodapedagógussal együtt kell döntenie erről, hiszen a pedagógus írja a pedagógiai jellemzést. Ezzel lehet indokolni azt, hogy miért indokolt a gyerek visszafogása. De akkor most ki fog dönteni?

Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik a szülő és a gyermekkel foglalkozó szakemberek (például gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) véleményét is szem előtt tartva - írta a minisztérium. Illetve hozzétették, az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzé fog tenni a honlapján, és a tudnivalókról tájékoztatja az óvodákat is. A szülőknek pedig ezután az Oktatási Hivatal online felületén kell majd kezdeményezni a felmentést.

A kérelmeket 2020 január 15-ig lehet majd beadni. Az OH a kérelem elbírálásakor figyelembe veszi a kérelmező szülő indoklását, és a szülő által fontosnak tartott és benyújtott dokumentumokat, így például az óvodából kikérhető fejlődési naplót, a szakorvosi igazolásokat, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a fejlesztőpedagógus, a gyermekorvos írásos véleményét is.

Hozzátették: az OH, amennyiben a szülő által benyújtott kérelmen és dokumentumokon felül szükségesnek látja, akkor hivatalból további szakértőt, a pedagógiai szakszolgálat szakértőit (pszichológus, gyógypedagógus, konduktor) is bevon a vizsgálatba.

Megvannak a határidők

Az eljárás elviekben 60 napos. Ha a szülő nem ért egyet az OH döntésével, akkor természetesen lehetősége lesz jogorvoslatra - közölte az Emmi.

A rendelet szerint a szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a kérelem megérkezését követő naptól számított öt napon belül el kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői bizottság pedig a kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül kitűzi.

A szakértőként kirendelt szakértői bizottság végül a véleményét az eljárás elindulásától számított 30 napon belül elküldi az Oktatási Hivatalnak.

A rendeletben az is szerepel, ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibájából nem jelenik meg, új időpontot nem kap, a hivatal a gyerek megvizsgálása nélkül dönt. Ha önhibáján kívül nem jelenik meg, még egy időpontot kap öt napon belül. Arról azonban nem esik szó, hogy ki és hogyan állapítja meg, önhibájából maradt-e távol a szülő és a gyerek, illetve hogy erről milyen igazolást fogadnak el.

Iskolaérettségi vizsgálatok: továbbra is sok a kérdés az új rendszer körül

Továbbra sem teljesen világos, hogy pontosan kik döntenek jövőre arról, hogy az iskola előtt álló gyerekeknek menniük kell vagy maradhatnak egy évet az óvodában. Habár sejtések, ígéretek és pletykák vannak az iskolaérettségi vizsgálatok körül, hivatalos magyarázat még nem érkezett az illetékesekhez. Többek között erről és az új rendszer kérdéseiről beszélgettünk Verba Attilánéval, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.