Középiskolai felvételi: pontszámítási alapszabályok Közoktatás
Eduline

Középiskolai felvételi: pontszámítási alapszabályok

Hamarosan megjelenik a középfokú iskolák felvételi tájékoztatója, benne az intézmények részletes pontszámítási módszerével. Néhány alapszabály azonban az összes intézményben érvényes.

A középfokú iskolák a felvételi kérelmekről a háromféle szempontrendszer szerint dönthetnek: vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.

Ha egy intézmény úgy dönt, hogy a jelentkezőknek részt kell venniük a központi írásbeli felvételi vizsgán, annak az eredménye az összpontszám legalább 50 százalékát adja.

Ha egy iskola szóbelit is szervez, annak az eredménye az összpontszám maximum 25 százalékát határozza meg.

„Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat. Az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

A 2020-as középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!


 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.