Fidesz: a javaslat jó lépéseket tartalmaz

Pósán László (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslat jó lépéseket, többnyire egyszerűsítő, illetve alkotmánybírósági döntésből eredő változtatásokat tartalmaz. Az óvodába járási kötelezettséggel kapcsolatban hangsúlyozta: az óvodából kikerülő gyermekeknél jóval kisebb az iskolai lemorzsolódás veszélye, mint azoknál, akik nem jártak óvodába.

A magántanulói jogviszony kérdésében szintén szükséges a pontosítás, az egységesebb szabályozás - folytatta a fideszes politikus -, mert jelenleg hihetetlenül széles skálán mozognak az ezzel kapcsolatos intézményi döntések. Kiemelte: nem szűnik meg a magántanulói státusz, csak az elbírálása más módon történik majd, és új elnevezése lesz. A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek esetében az Alkotmánybíróság által kért garanciák is bekerültek a javaslatba - közölte.

Az iskolaigazgatói kinevezések ügyében Pósán László azt mondta: csökkentik a bürokráciát, jelenleg ugyanis a pályázatokat a tantestület és a foglalkoztatottak közössége is véleményezi, utóbbi azonban magában foglalja a tantestületet is, így lényegében egy intézmény esetében kétszer kell az eljárást lefolytatni. A jövőben a foglalkoztatotti kör lesz a véleményező, így nem kell kétszer megismételni az eljárási procedúrát - tette hozzá.

Jobbik: mi lesz a nyolcezer magántanulóval?

Ander Balázs (Jobbik) szerint a leginkább érintett közösségek egyöntetűen elutasítják a törvénycsomagot. Hiányolta a szakmai, társadalmi egyeztetéseket. Szerinte a javaslat nem növeli a méltányosságot, a hatékonyságot. 

Azt mondta, elmarad az OECD-átlagtól azon magyar diákok száma, akik a rossz hátterük ellenére jól teljesítenek az iskolában. Úgy ítélte meg: ez a forrás és a szakemberek hiánya miatt van. A közoktatási rendszer nem biztosítja a mobilitást, a szakképzést egy "pedagógiai elfekvővé" alakították - fogalmazott. 

A módosítás olyan kapukat zár be, amelyek eddig a közoktatással elégedetlen középosztálybeliek számára volt adott. Azt mondta: azzal, hogy beszűkítik a véleményezési jogot, az iskolaigazgatókból "helytartókat" csinálnak. Kijelentette: az alulfizetett pedagógustársadalomra már nem lehet újabb terheket pakolni. 

Mi lesz a nyolcezer magántanulóval és azokkal a diákokkal, akikkel valóban foglalkozni kellene? - tette fel a kérdést. 

MSZP: a kormány beismeri a pedagógushiányt

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint az a cél, hogy "kitakarítsák" a rossz családi körülmények közé született gyermekeket. Korlátozzák az intézmények autonómiáját, senkivel sem egyeztetnek - sérelmezte. 

Szerinte alkotmányos aggályokat is felvet a javaslat, a szülőktől ugyanis nem vehető el az a jog, hogy eldönthesse, gyermeke milyen módon tegyen eleget a tankötelezettségének. A magántanulói rendszer átalakításáról azt mondta: mintegy kilencezer gyermek szülője megszervezte a minőségi oktatást gyermeke számára, és eleget tett a kötelezettségének. Ők szerinte kimenekítették gyermeküket a lepusztított állami iskolai rendszerből. 

Felrótta, hogy a költségvetés arányában csökken az oktatásra fordított források mértéke. Diszkriminatívnak ítélte más szakmákra nézve azt a változtatást is, hogy az a pedagógus, aki nyelvvizsga hiányában nem kapta meg diplomáját, besorolható lesz olyan munkakörbe, mint amilyenbe nyelvvizsgával kerülne. Ezzel a változtatással szerinte a kormány beismeri a pedagógushiányt.

DK: minden döntést az állam akar meghozni az oktatásban

Arató Gergely (DK) kijelentette: a javaslat arról szól, hogy a kormány mindent jobban tud, mint az iskolák, a szülők, a pedagógusok, mindenkinek az életéről az állam akar döntést hozni. "Vasvillával összehánytnak" nevezte az előterjesztést, amiből nem világosak a célok sem.

Az óvodába járás kötelezővé tételével egyetértett, de szerinte módot kellene találni arra, hogy a gyermek élethelyzete is figyelembe vehető legyen. Azzal is egyetértett, hogy a magántanulói rendszernek vannak problémái, mert nemcsak a speciális élethelyzetben lévő diákok számára nyújt megoldást, hanem arra is lehetőséget ad, hogy a problémás gyermekeket kiszorítsák az oktatásból. Szerinte azonban nem jó megoldással állt elő a kormány a státusz teljes megszüntetésével. Félreértésnek nevezte, hogy a gyermeket csak osztályzatokkal lehetne értékelni. 

Szerinte a kormányzat évek óta megsérti a tankönyvtörvényt azáltal, hogy az alternatív könyveket nem engedi a piacon maradni. A javaslat visszavonását szorgalmazta.

LMP: a fogyatékosoknak a magántanulói státusz kényszer, nem választható alternatíva

Ungár Péter (LMP) arról beszélt, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége sem támogatja a törvényjavaslatot, a többi között azért, mert a fogyatékos tanulók esetében a magántanulói státusz kényszer, nem a választható alternatívák egyike. Konkrét példákat ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába vannak törvényi előírások, hiányoznak a specifikus fejlesztés feltételei, főként vidéken. Rettentő kevés a gyógypedagógus - hívta fel a figyelmet.

Kifogásolta, hogy nem tudni, mit jelent az egyéni tanrend, azt ugyanis rendeletben fogják szabályozni, de annak tartalmáról nem lehet tudni. Akármilyen törvényt hoznak, ha nem adnak több pénzt, lényegtelen, mit írnak bele a törvénybe - hangoztatta.

Ungár Péter a kezdő pedagógusok bérének emelését és a szabad tankönyvválasztás biztosítását szorgalmazta. Szerinte a tantestület tagjai a legalkalmasabbak arra, hogy megmondják, ki tudja őket vezetni.  Úgy összegzett, a törvényjavaslat benyújtásának módja miatt sem elfogadható, tartalmilag nem helyes, filozófiailag pedig se nem kereszténydemokrata, se nem konzervatív.

Párbeszéd: több mint harminc civil szervezet tiltakozik

Tordai Bence (Párbeszéd) elmondta, több mint harminc civil szervezet, nyolc diákönkormányzat tiltakozik a törvényjavaslat miatt. Szerinte eddig mindig azt lehetett megfigyelni, hogy ha a Fidesz valamihez hozzányúlt, akkor az saját gazdasági vagy a politikai hatalmának növelése érdekében történt. Ez a törvényjavaslat ezzel teljes ellentétben van, felesleges konfliktust vállalnak, magukra haragítják a szülőket, az iskolaközösségeket, a pedagógusokat és komplett helyi közösségeket - tette hozzá.

Szerinte teljes tévút, hogy mindenkit bele akarnak kényszeríteni olyan keretekbe, amelyet a jól klimatizált budapesti irodákban megfelelőnek tartanak. Mi lenne, ha "a bornírt butaságokat", amelyekkel önmaguk ellenségévé válnak, kivennék ebből a javaslatból - mondta.

Bírálta, hogy a kötelezővé tennék az értékelésnél az érdemjegyet. Egy első osztályos vagy egy harmadikos ne teljesítsen, hanem fejlődjenek és közben érezzék magukat jól az iskolában - mondta.

Szél Bernadett: botrányos az előterjesztés, merénylet a gyermekek ellen

Szél Bernadett (független) botránynak nevezte a törvényjavaslatot, az időzítését pedig perverznek a vakáció miatt, majd ismertette a tiltakozó szervezetek listáját.

Egyre több szakember szerint nem uniformizálni kell a gyermekeket, ehhez képest a mostani törvényjavaslat gyakorlatilag minden választási jogától megfosztja a szülőket és a gyermekeket - fogalmazott a politikus, aki szerint a gyermek az utolsó a Fidesz-KDNP-nek, az előterjesztés "egy merénylet a gyermekek ellen". Azt is mondta, hogy megvonják a tantestület, a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményezési jogát az igazgatókkal kapcsolatban. A magántanulói státusz ügyében Szél Bernadett a szülők jogának csorbításáról beszélt.

A nemzetiségi szószóló több kifogást és javaslatot is tett

Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel nemzetiségi szószóló az igazgatói kinevezésekkel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az érintett nemzetiségi önkormányzatok eddigi egyetértési joga helyébe véleményezési jog lép. Szorgalmazta továbbá a kiegészítő nemzetiségi iskolák első évét előkészítő évfolyam lehetőségét.

A nemzetiségi tankönyvellátás ügyében Rónayné Slaba Ewa Maria pedig azt javasolta, hogy a köznevelési törvénybe kerüljön be a nemzetiségi tankönyv fogalma.

Fidesz: a részletszabályok kidolgozásába is be kell vonni az érintett szervezeteket 

Tapolczai Gergely (Fidesz) azt mondta: az Emmi államtitkára időben összehívta az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot, ahol megvitatták a felmerülő kérdéseket. Hangsúlyozta: a szervezetek részéről érkezett hangsúlyos kérések egyike, hogy a részletszabályok kidolgozásába is vonják be őket. 

Szerinte a változtatás kevéssé befolyásolja a speciális nevelési igényű gyermekek jövőjét. A magántanuló fogalma változik meg, amelyben szerinte senki nem látott nagy problémát, a speciális nevelési igényű gyermekeket képviselő szervezetek sem - mondta.