"A szabályozás mindannyiunk érdeke, de csak abban az esetben, ha a gyerekek/családok számára előnyös. Mit tekintünk előnyösnek? Ha az Alaptörvényben és a Gyermekjogi Egyezményben rögzített szabadságjogok megmaradnak. A gyermekekkel kapcsolatos döntéseket elsődlegesen a szülők és a pedagógusok hozzák meg. Ha a szabályozás figyelembe veszi a tanulók egyéni szükségleteit. Legyen erőforrás az egyéni szükségletekkel rendelkező gyerekek integrációjára. Ha a szabályozás külön kezeli a magántanulók heterogén csoportjait és megkülönböztetett szempontrendszer alapján bírálja el a státuszokat. Az iskolába járási kötelezettség (más szociálpolitikai döntések meghozatala mellett) csak azok számára legyen kötelező, akiknek valóban ez az előnyösebb" - olvasható a ReSuli - a Megújuló Oktatásért Alapítvány, pedagógusok, oktatással foglalkozó szakemberek, aktivisták, szülők által közreadott közleményben.

Kiemelik: a magántanuló gyerekek nem képeznek homogén társadalmi csoportot, ezért nem kezelhetők egységesen. Az otthontanulók mellett például tartósan beteg, kiemelkedő képességű, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral élő, élsportoló vagy művész, külföldön tartózkodó diákok szülei is ezt a megoldást választják. 

Többek között azt kérik, hogy definiálják a köznevelési törvény módosító csomagjában szereplő fogalmakat, legyen átlátható az eljárásrend. „Milyen határidőkkel valósul meg a gyerekek státuszának változása? Mindenkinek adott-e a lehetőség, hogy abban a státuszban lehessen a gyermekük, amit a legelőnyösebbnek gondolnak? A törvény most tervezett hatályba lépéséig van esélyük érvényesíteni a jogaikat és megszerezni a magántanulói státuszt?” – sorolják a kérdéseket.

Azt is kérik, hogy a törvény garantálja: a hatóság a döntést a gyerekekkel közvetlenül kapcsolatban lévő pedagógusok szakmai javaslata alapján hozza meg, az eddigi állásfoglalást, szakértői javaslatokat ne írják felül, az újonnan kérelmezők számára pedig legyen egyértelmű, mi a teendőjük, és az is legyen átlátható, milyen jogorvoslati lehetőségeik vannak azoknak, akik nem értenek egyet a hatósági döntéssel.

„Egy ilyen mértékű törvényi változtatásnál elvárható, hogy a javaslat társadalmi vitára legyen bocsátva, az érintett szakmai szervezetek véleményezhessék és már az előkészítés szakaszában szülessen nyilvános hatásvizsgálat. Pl.: Volt-e egyeztetés, véleményeztetés a közoktatásban dolgozó pedagógusokkal, akik “visszakapják” a magántanulókat?” – írják.