Az ötödik érettségi tárgyat a szakmai vizsgával váltják majd ki. A 2020-ban kezdődő tanévet már egy részleteiben megújuló szakképzési rendszerben kezdhetik meg a diákok – írja a Magyar Nemzet.
A technikusképzés a mérnökképzés előszobája is lesz, a szakképző iskolákban pedig ténylegesen megszerzik az adott szakma műveléséhez szükséges tudást – mondta a Magyar Nemzetnek Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, hozzátéve: a jelenlegi szakgimnáziumi 4+1 struktúra helyébe az ötéves technikumi képzés lép, amelynek végén négy közismereti tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Az ötödik érettségi tárgyat a szakmai vizsga váltja ki, emelt szintű érettségi tárgynak megfeleltetve, ezzel is megkönnyítve a szakirányú felsőoktatásba való továbblépést.
„A karrierlehetőségeknek két útjuk van. Az egyik a technikusképzés, amely a mérnökképzés előszobája is lesz, mert a diák olyan gyakorlati tudásra is szert tesz a szakképzés során, ami által nagyon jó mérnökké válhat. A másik út a szakképző iskola, amely a kétkezi szakmához szükséges tudás megszerzéséről szól. Itt a tanulók a saját szakmájuk mestereivé válhatnak” – magyarázta.
Itt a döntés: átalakítják a szakgimnáziumi képzést, ötéves technikumban tanulhatnak majd a diákok
Osztrák mintára, az iparkamarák és a vállalatok kezdeményezésére fejleszti tovább a kormány a szakképzést Magyarországon; a Szakképzés 4.0 stratégia szerint a szakgimnáziumokat majd ötéves technikumok váltják fel, a szakképző iskolában minden diák ösztöndíjat kap, a duális képzésben pedig munkajövedelmet kaphatnak a fiatalok - ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a szakmai szervezetekkel együttműködésben készült stratégia fontosabb elemeit ismertető sajtótájékoztatón Budapesten.
Hozzátette: bevezetnek egy orientációs évet, ami a bizonytalanokat segíti a pályaválasztásban, a műhelyiskola és a szakkollégiumi rendszer pedig a felzárkózásukban nyújt segítséget. „Egy uniós program részeként az idei tanév elején minden kilencedik osztályos diák készségeit felmértük. Arra jutottunk, hogy ilyen felmérést már az általános iskolában is kellene végezni. Ez segítené a diákokat abban, hogy megismerjék az erősségeiket és tisztába jöjjenek azzal, milyen ágazatokban, milyen szakmákban hasznosíthatnák azokat. Így sokkal könnyebben tudnának eligazodni a pályaválasztás során. De megnéztük például azt is, hogy kilencedik osztályban miből bukik meg a legtöbb diák. Azt láttuk, hogy a matematika után a szakmai tantárgyak voltak a második helyen. Mindezek alapján azt a következtetést vontuk le, hogy egyrészt segíteni kell a diákoknak abban, hogy a képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő szakmát kezdjék el tanulni, másrészt a tananyag tartalmát felül kell vizsgálni” – tette hozzá.
Pölöskei Gáborné hozzátette: nem szerepel a tankötelezettség korhatára a stratégiában, mert „ha lenne egy ilyen ideális kor, akkor valószínűleg minden ország ezt választaná. Azonban van olyan ország, ahol 15 év a tankötelezettség korhatára, van, ahol 16, 17 vagy 18 év. Az viszont hangsúlyos a stratégiában, hogy lehetőleg minden fiatal végzettséggel lépjen ki a munkaerőpiacra”.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
