Mikor lesz a 2019-es tavaszi óraátállítás? Közoktatás
Eduline

Mikor lesz a 2019-es tavaszi óraátállítás?

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, ez idén március 31-én lesz. Aznap kell hajnalban 2:00 óráról 3:00 órára előreállítani az órát. Érdekességek az óraátállításról.

A nyári időszámítás ötlete valamikor 1784 körül született, Benjamin Franklin már akkor felvetette, hogy nyáron a korábbi felkeléssel lehetne spórolni a világításhoz használt gyertyákkal. Utána mégis majdnem másfél évszázadot kellett várni arra, hogy valóban bevezessék a nyári időszámítást.

Az Egyesült Államokban 1945 és 1966 között hatalmas zűrzavart okozott az óraátállítás, ugyanis az egyes államok eldönthették, hogy szeretnék-e alkalmazni a nyári időszámítást vagy sem, és ha igen, akkor milyen dátumtól kezdve. Emiatt a vonatok és buszok más-más idő szerint közlekedtek. A káosz felszámolása érdekében 1966-ban foglalták törvénybe, hogy a nyári időszámítás április utolsó vasárnapjától és október utolsó vasárnapjáig tart.

Több országban is előfordult már, hogy időszakosan úgy döntöttek: nem alkalmaznak külön nyári időszámítást. Például Olaszországban is 2011-ben eltörölték az óraátállítást, majd 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt ismét változtattak. Törökország 2016 őszétől kezdve csak a nyári időszámítást alkalmazza, így nem kell többé átállítani az órákat.

Mikor lesz a 2019-es tavaszi szünet, a májusi érettségi és a kötelező felmérések?

Néhány hét múlva vége a 2018/2019-es tanév első félévének - sokan készültök már az érettségire, a tanároknak pedig a kötelező mérésekkel lesz feladatuk. Itt vannak a második félév legfontosabb dátumai.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.