Ha nem rendezik a pedagógusok bérét, ugyanaz lesz a helyzet, mint 2002-t követően? Közoktatás
Eduline

Ha nem rendezik a pedagógusok bérét, ugyanaz lesz a helyzet, mint 2002-t követően?

Ha rövid időn belül nem történik meg a pedagógusok bérének rendezése, ugyanaz lesz a helyzet, mint 2002-t követően, amikor volt egy egyszeri nagyarányú béremelés, amely rövid időn belül inflálódott – mondta Thaisz Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt főosztályvezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványának ügyvezető igazgatója.

„2013. szeptember 1-jétől valóban elkezdődött egy pozitív folyamat, amelynek eredményeképpen 2013 és 2017 között négy év alatt átlagosan 40-50% közötti béremelés történt a pedagógusok körében. A béremelést ugyanakkor beárnyékolta, hogy összekapcsolódott a pedagógusok külső értékelési, minősítési rendszerének bevezetésével, ráadásul az átlagosan valóban jelentős mértékű béremelésből a legképzettebb, legtapasztaltabb kollégák az átlagnál sokkal kisebb mértékben részesültek. Hoffmann Rózsa államtitkárságának kiemelkedő eredménye volt a pedagógusbérek minimálbérhez rögzítése, ez a rendelkezés azonban sajnos nem volt hosszú életű, ugyanis egy évvel bevezetése után az országgyűlés kivezette a rendszerből” – mondta a Tízperc iskolablognak Thaisz Miklós.

Hozzátette: a 2013 és 2017 szeptembere között megvalósult béremelés óta sajnos valóban nem nőttek az alapbérek. „Vitathatatlan előrelépés, hogy a Klebelsberg Központ és a legtöbb nem állami fenntartó is növelte például az osztályfőnöki pótlékokat – átlagosan a korábbi duplájára. 2010-ben gimnáziumi osztályfőnökként én még bruttó 8000 forint pótlékot kaptam, ma viszont egy gimnáziumi tanár több mint 40 000 forintot kap. Ez nyilván még mindig kevés, és a feladatok is folyamatosan növekednek, de azt nem lehet mondani, hogy nem történt előrelépés ezen a területen” – magyarázta, hozzátéve: az alapbérek azonban gyakorlatilag be vannak fagyasztva 2017. szeptember 1-je óta.

„A pedagógusokat pedig joggal bosszantja, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkások számára is garantált bérminimum gyakorlatilag utolérte a kezdő tanári alapfizetéseket: 2019. január 1-jétől 195 ezer forint a szakmunkás bérminimum, míg a pályakezdő pedagógusoké ugyanennyi” – magyarázta, kiemelve: a tanári pályát eddig sem a pénz miatt választották a fiatalok, „kétségtelen azonban, hogy a tanári bérek értékének ilyen mértékű romlása a minimálbérhez és különösen a garantált bérminimumhoz viszonyítva példátlan a rendszerváltozás óta. Ha rövid időn belül nem történik meg a pedagógusok bérének rendezése, ugyanaz lesz a helyzet, mint 2002-t követően, amikor volt egy egyszeri nagyarányú béremelés, amely rövid időn belül elinflálódott”.

A teljes interjút itt olvashatjátok el.

"A tanári diploma értéke: 5320 forint" - ez a számítás terjed a Facebookon

„Garantált bérminimum (középfokú végzettséggel végezhető munka): nettó 129 675 forint. Tanári kezdő fizetés 6 év egyetem után: nettó 134 995 forint. A diploma értéke: 5320 forint" - ez a számítás egyre több oktatási témájú Facebook-oldalon és tanári Facebook-csoportban tűnt fel az elmúlt napokban.

Kompetenciamérés 2025: a zalai középisolások lekörözték Budapestet történelemből Közoktatás Gál Luca

Kompetenciamérés 2025: a zalai középisolások lekörözték Budapestet történelemből

A 2025-ös országos kompetenciamérésen összességében javultak a diákok történelemből elért eredményei, ám az ötödikeseknél komoly visszaesés látszik: 2024-hez képest átlagosan 47 képességponttal gyengébb eredményt értek el. Minden más évfolyamon viszont legalább 32 ponttal jobb teljesítményt mértek, mint egy évvel korábban. Egy nagydobosi iskola, túlszárnyalva az országos átlagot, messze a legjobbak között teljesített a 6. évfolyamos felmérésen.