Ez „egy gyorsasági verseny”, a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt – mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három – több időt igénylő – szöveges feladatot is kaptak. Több mint hetvenezer 10-14 éves diák ezen a hétvégén szembesült azzal: stresszhelyzetben nehéz jól teljesíteni.

„A nyolcadikos és a hatodikos feladatsor is változatos, érdekes volt, dicsérhető lenne a minősége, de mind a kettő, különösen a hatodikos megcsinálhatatlan. Nem azért, mert a feladatok egyenként túl nehezek, hanem azért, mert túl sok feladat van. Negyvenöt perc alatt ennyi feladatot egy igen jó képességű hatodikos diák sem tud megoldani” – mondja Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára.

„Komoly frusztrációt jelent a gyerekeknek és a szülőknek is”

„A központi középiskolai felvételit szörnyűnek tartom, maga a rendszer rossz” – véli Arató László, aki szerint a felvételi „a magyar iskolarendszer tragikus szelektivitásának oszlopa”. „Tudjuk, hogy Európa- és világszerte egészen szélsőségesen szelektívnek számít a magyar iskolarendszer. Nálunk az az elv, hogy külön kell tanítani az úgymond jobb képességűeket és az úgymond gyengébb képességűeket. Pedig tudjuk, hogy a képességek erősen függenek a szociokulturális háttértől, és fejleszthetők, ráadásul több jelentés alapján egyértelmű, hogy azokban az országokban, ahol együtt tanulnak a különböző „képességű” gyerekek, ott az országos eredmény jobb, mert a „rosszabb képességűeket” felhúzzák a „jobb képességűek”, nekik pedig a szociális képességeik javulnak. Itthon viszont semmi jele nincs annak, hogy az iskolarendszer szelektivitását bármelyik kormány enyhíteni próbálná” – magyarázza az ELTE Radnóti-gimnáziumának vezetőtanára, hozzátéve: ha tényleg az a cél, hogy kevesebb legyen a gimnáziumi és az egyetemi férőhely, az tovább erősíti majd az oktatási rendszer szelektivitását. Úgy látja, a felvételi komoly frusztrációt jelent a gyerekeknek és a szülőknek is, ráadásul a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok felvételije miatt ezt a frusztrációt és stresszt már a 10-12 éves gyerekek is érzékelik. A felvételi előkészítőkre pedig valóságos iparág épült, Arató László szerint „az sem a társadalmi igazságosság erősítésének eszköze, hogy aki az előkészítőt meg tudja fizetni, annak jobb esélye van arra, hogy sikerüljön a felvételije”.

„A hatodikosnál tényleg végtelen sok munkát kívánnak a feladatok, és ez részben progresszív törekvés negatívba fordulásából következik: két szövegértési feladatot is kaptak a gyerekek, volt egy hétköznapi és egy irodalmi szöveg, Berg Judit egyik Ruminijának részlete. A probléma az, hogy mind a kettő két-két oldal, ezeket el kell olvasni, aztán keresztkérdésekre kell válaszolni, ez végtelenül időigényes feladat. Hatodikban tavaly is két szövegértési feladat volt, de akkor egy oldalra ráfért a szöveg és a kérdések is. Szerintem az idei két szövegértési feladatnak a megoldása önmagában fél óra, és akkor még jön a fogalmazás, amit mindenki összecsap, mert nincs rá ideje” – magyarázza, hozzátéve: az eredmények alapján az a kép alakul ki a diákokról, hogy nem tudnak fogalmazni, „hát persze, hogy nem tudnak, mert mire a tizedik feladathoz érnek, már nincs energiájuk”.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a középiskolai írásbeli felvételi „egy gyorsasági verseny”: aki nem elég gyors, vagy vizsgahelyzetben nem tud elég jól teljesíteni, annak nem sikerül a felvételije. „A felvételi szelektálni akar, ehhez pedig nehéznek kell lennie. Az egyik út az, ha nehéz feladatok vannak a felvételin, a másik az, ha túl sok feladat van, és rohannia kell a gyereknek” – mondja.

Úgy véli, a nyolcosztályos gimnáziumi felvételi első feladata nem szerencsés kezdőfeladat. „Szavak ellentétét kellett megadni, csupa e betűvel. A vizsgahelyzetben lévő diáknak eszébe kellene jutnia, hogy az örül ellentéte a kesereg, a finomnak az ehetetlen. Vagy eszükbe jut, vagy nem. Nekem például nem jutott volna eszembe. Nehéz így indítani egy felvételit, hogy már az elején kudarcélmény ér” – magyarázza.

„Négy kritikus feladat volt a nyolcadikosok tesztjében”

„Az idő mindig kritikus tényező a felvételin, nagyon feszített tempóban kell dolgozni. Majdnem negyven kérdés van matematikából (a diákok összesen 45 percet kapnak a feladatok megoldására – a szerk.), aki erre nem készül céltudatosan, az biztosan elvérzik. Egyre kevésbé elég az, ha egy diák felvételi feladatsorokat old meg, ehhez tematikus készülés kell. Ez ilyen szinten nem általános iskolai tananyag, az iskolai matematikaoktatás ehhez kevés, a felvételire külön kell gyakorolni, készülni” – mondja a középiskolai felvételiről Baloghné Békési Beáta, a legismertebb matematikaoktatási portál, a Matek Oázis oktatási vezetője, aki úgy véli, a nyolcadikosok idei tesztjében négy kritikus feladat volt.

„Három elég hosszú szöveges feladatot kaptak a diákok, ezek miatt valószínűleg sokan érzik úgy, hogy ha több idejük lett volna, jobban tudtak volna teljesíteni. A szöveges feladatok megoldása egyszerűen több időt vesz igénybe, hiszen értelmezni kell a szöveget, ki kell találni, hogyan kell felírni az összefüggéseket, hogyan érdemes egyáltalán elindulni a megoldás felé” – mondja a matematikatanár, aki szerint a negyedik, Intercity-vonatról szóló feladat is problémás lehetett a diákok egy részének, az fizikai ismereteket is igényelt, tudni kellett, hogy az út egyenlő a sebesség és az idő szorzatával.

Baloghné Békési Beáta szerint meglephette a diákokat, hogy az idei felvételin nem volt százalékszámítással, arányossággal foglalkozó feladat, pedig ezek a témakörök elő szoktak kerülni az írásbelin – ugyanakkor szerepeltek jól megszokott feladattípusok és témák is, ilyen volt például a mértékegység-átváltás vagy a háromszögekről szóló feladat. „Már az első feladatban voltak gondolkodtató kérdések, pedig az előző években az első feladat mindig olyan volt, hogy rutinból ki lehetett számolni a megoldást. Egy kicsit megnyugodhatott a diák, hogy ezt meg tudta csinálni, kellemes érzéssel folytathatta a megoldást. Most az első feladat néhányuknál pánikot okozhatott” – magyarázza, hozzátéve: a feladatsort nem nehézségi szint alapján állították össze, „hat feladat elég könnyű volt, a négy kritikus feladat, amely szelektálni fog, el volt szórva a feladatsorban, például a kilencedik elég könnyű volt, de ha valaki bepánikolt, és nem jutott el odáig, az nagy hátrány, mert azt meg tudta volna oldani”.

A Matek Oázis oktatási vezetője szerint a hatodikosok matektesztje valamivel könnyebb volt, mint az eddigiek, nem úgy, mint a negyedikeseké, ott már az első két feladattól sokan megijedhettek. A második feladat (amelyben két háromjegyű szám egy-egy számjegyét eltakarták, a diákoknak olyan állításokról kellett eldönteniük, hogy „biztos”, „lehet, de nem biztos” vagy „lehetetlen”, mint például, hogy a 3x0 és az x10 különbsége nagyobb-e 620-nál) például olyan típus volt, amely egyáltalán nem szokott lenni a negyedikes tesztben, „ez nekik egy kicsit korai”. „Ráadásul az első feladatban sok volt a szöveg, azt végig kellett olvasni, mindjárt nehezen kezdődött a feladatsor, ami nem segített a diákoknak” – teszi hozzá.

„Minden felvételi feladatsor nehéz, mert itt a jók közül kell kiválasztani a legjobbakat. Ráadásul stresszhelyzetben nehezebb jól teljesíteni, a stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör. Amikor egy diák otthon gyakorolja a feladatsorokat, úgy érezheti, hogy jól megy neki, de amikor élesben kell helyt állni, nehéz lenyugodni” – mondja Baloghné Békési Beáta, aki szerint annak sem szabad kétségbe esnie, akinek rosszabbul sikerült a felvételije, „ha egy teszt nehéz, akkor az átlagpontszám is alacsonyabb lesz, vagyis könnyen lehet, hogy így is bekerül abba az intézménybe, ahová szeretett volna”.