Alaposan átszabták a magyar középiskolások órarendjét az elmúlt években: a szakgimnáziumokban visszavágták a természettudományos tárgyak és megnövelték a szakmai foglalkozások óraszámát, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban is megjelent az erkölcstanoktatás, és minden középiskolás kénytelen volt megbarátkozni a mindennapos testneveléssel.

Négy magyar-, három matematika-, évfolyamtól függően két vagy három történelemóra, kétszer három nyelvóra, a 9-10. évfolyamon heti egy informatikai foglalkozás − ilyenek a főbb tantárgyak minimális óraszámai a négyosztályos gimnáziumokban, amelyeknek profilját a kötelező kerettantervek bevezetése és a tankönyvpiac szűkítése óta leginkább az határozza meg, melyik tantárgyat oktatják a kötelezőnél magasabb, emelt óraszámban, milyen tárgyakra különítik el szabadon felhasználható órakeretüket. A diákok természettudományos tárgyainak óraszámai évfolyamonként különböznek: az intézmények zömében a 10-12. évfolyamon heti két biológiaórát tartanak, míg kémiát és földrajzot a legtöbb gimnazista a 9-10., fizikát pedig a 9-11. évfolyamon tanul, szintén heti két órában − azok, akik ilyen területen tanulnának tovább, az utolsó két tanévben fakultációkon fejleszthetik tudásukat.

A gimnáziumokban erkölcstanoktatás nincs, etikaóra viszont van, a 11. évfolyamosok heti egy órában foglalkoznak többek között olyan témákkal, mint az erkölcsi döntés, a társadalmi szolidaritás, a tudományos-technikai fejlődés etikai kérdései. A végzősöknek „techika, életvitel és gyakorlat” nevű, például a hivatalos ügyintézéssel, tudatos fogyasztói magatartással, háztartási kérdésekkel foglalkozó tantárgyuk is van.

A művészeti tárgyak sem maradnak ki a tantervből: a jelenlegi szabályok alapján a 9. évfolyamosok heti egy órában drámát és táncot vagy mozgóképkultúrát és médiaismeretet tanulnak, emellett a 9-10. évfolyamosoknak heti egy-egy órában vizuális kultúrát és ének-zenét is tanítanak a pedagógusok. A 11-12. évfolyamosok heti legalább két órában foglalkozhatnak művészetekkel, ezt az órakeretet a négy művészeti tárggyal − ének-zene, vizuális kultúra, dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeret − tölthetik meg az iskolák.

Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok

Nem éri majd nagy meglepetés jövő szeptemberben azokat a diákokat, akik hatosztályos gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, a tantárgyak listája és az alapóraszámok ugyanis az első két évben majdnem ugyanolyanok, mint az általános iskolák felső tagozatában, a 9. évfolyamtól pedig a négyosztályos gimnáziumokéval egyeznek meg: magyart és matematikát évfolyamtól függően heti minimum három-négy órában tanulnak a diákok, a történelem a 7. évfolyamon jelenik meg két órában.

A nyolcosztályos gimnáziumok ötödikes diákjainak órarendjét az új Nemzeti alaptanterv bevezetésével átalakíthatják, ám lapzártánkkor részleteket még nem lehet tudni. Az ilyen gimnáziumokban a fő tárgyakból jelenleg ugyanannyi órát tartanak, mint a felső tagozatban, az 5. és 6. évfolyamon például csak természetismeretet tanulnak a gyerekek, ezt váltja fel a 7-8. évfolyamon a biológia, a fizika, a földrajz és a kémia. Az 5. évfolyamon kötelezően választható tárgy a „dráma és tánc”, valamint a „hon- és népismeret”, az ötödikesek mellett a hatodikosok is járnak „társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek” vagy „latin örökségünk” nevű órára. Előbbin a gazdaság működéséről, államformákról, Magyarország társadalmi jellemzőiről szerezhetnek alapismereteket a diákok, míg a „latin örökségünk” a kerettanterv ígérete szerint a történelem és a latin nyelv tanulására készíti fel őket (igaz, ma már igen kevés gimnáziumban oktatnak latint). A foglalkozásokon többek között a görög-latin kultúrával és mitológiával, a latin nyelv alapjaival, a magyar történelemről szóló latin nyelvű krónikákkal és történelmi forrásokkal, a humanista latinsággal foglalkoznak.

A nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumot választóknak az erkölcstanórák látogatása ugyanúgy kötelező, mint az általános iskolásoknak: az erkölcstan (vagy a hit- és erkölcstan) a nyolcadik évfolyam végéig iskolatípustól függetlenül kötelező tantárgy, és ez valószínűleg az új alaptanterv bevezetésével sem változik majd.

Szakgimnáziumok

Magyarból, matematikából, történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, informatikából több, természettudományokból viszont kevesebb − ez jellemző a szakgimnazisták órarendjére. A diákok magyar nyelvet és irodalomat mind a négy évfolyamon legalább heti négy, matematikát pedig minimum három órában tanulnak, míg a történelemre az első két tanévben heti két, a 11-12. évfolyamon pedig heti három tanórát szánnak az intézmények. Az informatikatermekben a kilencedikesek és a tizedikesek hetente legalább kétszer 45 percet töltenek.

A képzés középpontjában a szakmai órák állnak, a diákok a szakképzés néhány évvel ezelőtti átalakítása óta a korábbinál jóval több ilyen foglalkozáson vesznek részt. A szakgimnáziumi tanterv készítői a természettudományok óraszámán spóroltak: a kilencedikeseknek nincs külön biológia-, földrajz-, fizika- vagy kémiaórájuk, ehelyett hetente háromszor 45 percben tanulnak „komplex természettudományt”, a tizedik évfolyamtól pedig mindössze egy, az oktatott szakmához leginkább passzoló természettudományos tárgy oktatása kötelező – a gépészetet tanulók például fizikát, az egészségügyi pályára készülők biológiát tanulnak. Az intézmények dönthetnek úgy, hogy a 11-12. évfolyamon szabadon felhasználható heti két órában egy második természettudományos tárgyat oktatnak, ám ezt az időkeretet akár valamelyik érettségi vagy szakmai tárgyra, idegen nyelvre vagy informatikára is fordíthatják. 

A szakgimnáziumi kerettantervben is szerepel az etika, a végzősök heti egy órában tanulják, a 10. évfolyamon pedig heti 45 percben pénzügyi és vállalkozási ismereteket szerezhetnek. Ez a tantárgy többek között olyan témákkal foglalkozik, mint a pénzpiac és a bankrendszer, a vállalkozások működése, a családi büdzsé és az állami költségvetés, de a diákok az álláskeresésről, a motivációs levélről és az önéletrajzról, a nettó és a bruttó bér közötti különbségről és a munkaszerződésről is tanulnak.

Különleges tantárgyak és mindennapos testnevelés

Bár a mindennapos testnevelés bevezetése − főként a teremhiány és a diákok egyébként is magas óraszáma miatt − nem aratott osztatlan sikert, így több próbálkozás is volt az elmúlt években a testnevelés óraszámának csökkentésére, egyelőre úgy tűnik, a minisztériumnak esze ágában sincs puhítani a szabályokon. A heti öt testnevelésóra megtartása minden oktatási intézmény minden évfolyamán kötelező, így a szakgimnáziumokban, a négy-, öt-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban is.

Ám míg a mindennapos testnevelés a középiskolába felvételizők szülei számára ismerős lehet, hiszen az az általános iskolai tantervben is szerepel, a 9. évfolyamosok órarendjében néhány szokatlan tantárgy is felbukkanhat. A középiskolák a szabadon felhasználható órakeretükből növelhetik valamelyik meglévő tárgy heti óraszámát, de akár egy új, akkreditált tárgyat is elkezdhetnek oktatni. A 9-12. évfolyamon ilyen például a többek között konfliktuskezelésről, nemi szerepekről, társas kapcsolatokról, önismeretről szóló „családi életre nevelés”, a 9-10. évfolyamosok „sakk-matematika” tárgya vagy a magyar közélettel, a médiával és a család szerepével is foglalkozó „jelenismeret”.

Hány idegen nyelvet tanulnak a középiskolások?

A négyosztályos gimnáziumokban a diákok két idegen nyelvet tanulnak heti három-három órában, míg a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban a 9. évfolyamig csak egy, utána két idegen nyelv szerepel az órarendben, szintén heti három-három órában − igaz, az óraszámot a középiskolák szabadon felhasználható órakeretük terhére emelhetik, sőt több gimnáziumban egy harmadik idegen nyelvet is választhatnak a tanulók, ám azt általában délutáni, szakköri foglalkozásokon sajátíthatják el. A szakgimnáziumokban egy idegen nyelv oktatása kötelező, ám azt heti négy órában tanulják a diákok. Az első idegen nyelv szinte mindenhol az angol vagy a német, emellett a legtöbb középiskola francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvet oktat, sőt néhány gimnáziumban kínaiul, latinul és japánul is lehet tanulni.