Magasabbra emelkedik a szén-dioxid és a kis méretű aeroszolrészecskék koncentrációja a tanórák alatt, a relatív páratartalom pedig általában alacsonyabb az optimálisnál – ez derült abból a nemzetközi projektből, amelynek részeként hatvannégy közép-európai általános iskolában vizsgálták a levegő minőségét.
Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ levegőhigiénés szakértője az Inforádiónak azt mondta: mivel a diákok az iskolában töltik napjaik nagy részét, különösen fontos a tantermek levegőjének tisztasága.
A gyakori és megfelelő szellőztetéssel csökkenteni lehet a termek szén-dioxid-koncentrációját, emellett azonban a kültéri levegőminőség és a pormennyiség is befolyásolja az osztálytermek levegőminőségét. Ezek a részecskék a szellőztetéssel bejuthatnak a terembe, illetve a szünetben a folyosón szaladgáló gyerekek is felverhetik a kintről származó port.
A teremben is megnövekedett aeroszolrészecske-koncentráció miatt a gyerekek légzőszervi tüneteket, légúti irritációt vagy köhögést tapasztalhatnak. Ezen segíthet a megfelelő váltócipő biztosítása.
Beltéren is képződhet számos olyan vegyület, amely kültéren kevésbé van jelen, viszont akár ártalmas is lehet. Ilyenek például az illékony szerves vegyületek, amelyek az új bútorokból párologhatnak ki. Szellőztetéssel és megfelelő növényekkel ezek koncentrációja csökkenthető.
Olyan termekben, ahol krétával írnak, a krétapor is szennyezheti a levegőt, ezért – a szakértő javaslata szerint – érdemes nedves szivaccsal törölni a táblát.
Ezért hasonlítanak az iskolák a kaszárnyákra és az üzemcsarnokokra: mire nem alkalmas a magyar iskolák zöme?
Félig nyitott „osztálytermek", olvasó- és pihenőhelyek, pár óra alatt átalakítható közösségi terek − sokak szerint ilyen lesz a jövő iskolaépülete.