2016-ra elveszítette presztízsértékét a tanári foglalkozás, amely a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmának számított – derül ki a 2016-os mikrocenzus adatai alapján a foglalkozások presztízséről készített KSH-kiadványból.

Gyárigazgató, körzeti orvos, megyei tanácselnök, mérnök, agronómus, pap – 1988-ban még csak ezek a foglalkozások előzték meg a tanári hivatást a presztízs alapján összeállított „szakmalistán”.

A helyzet azóta nagyot változott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. „2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkozási presztízssorrend szerint a legmagasabb megbecsültséget magáénak mondható tanári foglalkozás a középiskolai magyartanáré volt, amely ekkor a 35. helyen szerepelt a presztízsrangsorban. Más tanári foglalkozások, így a magánnyelvtanár és az általános iskolai tanító a 48–49. helyen szerepelt” – írják a tanulmányban.

Az egyetemi rektorokat csak a kórházigazgatók előzik meg

2016-ban Magyarországon a legmagasabb presztízsűként értékelt foglalkozás a kórházigazgató volt, ezt követte az egyetemi rektor. A harmadik és a negyedik helyen a sebész, illetve a gyermekorvos állt, ezt az egyetemi oktató követte. A tanulmány arra a következtetésre jut: a magas presztízsű szakmák homogenizálódtak, „a magas presztízs ismérve napjainkban csupán három szakterülettel létszik összefonódni: az oktatással, az igazságszolgáltatással és az egészségüggyel”.