Kemény világ vár a tanárokra 2014-ben: tanfelügyelő, pedagóguskar, minősítés Közoktatás
Szabó Fruzsina

Kemény világ vár a tanárokra 2014-ben: tanfelügyelő, pedagóguskar, minősítés

Pedagóguskar, tanfelügyelet, minősítő eljárás és portfólió, emelkedő alapbér - összegyűjtöttük, milyen változásokra számíthatnak a pedagógusok 2014-ben.

Már lehet jelentkezni a minősítő eljárásra

A több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező tanárok először 2014-ben kezdeményezhetik a minősítési eljárást. A pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezők 2014. április 30-ig kérelmezhetik a pedagógus II. fokozatba való besorolásukat, 2015. január 1-jei kezdettel.

A minősítő bizottság értékeli a portfóliót, az intézmény önértékelésének a tanárra vonatkozó részeit, a szakfelügyelet, illetve a bizottság által látogatott órák tapasztalatait és értékelését. A pedagógusnak a bizottság előtt meg is kell védenie a portfóliót, és válaszolnia az azzal kapcsolatos kérdésekre. A továbblépéshez legalább 75 százalékos eredményt kell elérni. Milyen vizsgákon kell átmenniük a tanároknak ahhoz, hogy magasabb fizetést kapjanak? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

El kell készíteni a portfóliót

A besorolás másik feltétele, hogy a tanár 2014. április 30-ig feltöltse portfólióját az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett informatikai rendszerbe. Az e-portfólió - a nevet, arcképet, illetve a szakmai adatokat tartalmazó borító és a tartalomjegyzék mellett - a szakmai önéletrajzból, a szakmai életút értékeléséből, a nevelő-oktató munka dokumentumaiból, a pedagógiai munkát befolyásoló szakmai és egyéb közéleti, illetve az önálló művészeti/alkotói tevékenységek bemutatásából, illetve az adott oktatási intézmény rövid bemutatásából áll.

A nevelő-oktatómunka dokumentumai lehetnek például óratervek, szakköri tervek, az egyéni és csoportfoglalkozások tervei, projekt- és fejlesztési tervek, elektronikus tananyagok, tanulói dolgozatok, illetve az osztályfőnöki vagy csoportvezetői tevékenység dokumentumai. Fontos: a portfóliónak tartalmaznia kell legalább tíz tanóra kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét. Itt találtok részletes összefoglalót a portfólióról.

Emelkedik az alapbér

Az év elejétől az eddigi 98 ezer forintról 101 500 forintra emelkedett a minimálbér összege, amely a pedagógus bértábla illetményalapját is biztosítja - Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint ez azt jelenti, hogy átlagosan 8-9 ezer forinttal nő a pedagógusok fizetése.

A változással egy egyetemi végzettségű, kezdő tanár fizetése 169 442 forintról 175 494 forintra változik. A pedagógusok az emelt bért februárban kapják meg először. A minimálbér 2014. január 1-jétől 101500 forintra emelkedett, tehát az illetményalap középfokú végzettség esetén 120277 forint, alapfokozat esetén 160067 forint, mesterfokozat esetén 175493 forint. A különböző kategóriákba tartozók a következő táblázat alapján számolhatják ki, mennyivel nő az alapbérük (a pedagógusfokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap százalékában):

A köznevelési államtitkár hétfőn emlékeztetett arra is, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetését követően több lépcsőben történik a béremelés. A tavalyi béremelés a jogszabályokba foglalt emelkedésnek csak a 60 százalékát jelentette. A fennmaradó 40 százalékot négy lépcsőben kapják meg a pedagógusok: 2014. szeptember 1-jétől kapják meg az újabb 10 százalékot, majd minden esztendőben további 10 százalék emelkedés következik. A teljes béremelkedés 2017. szeptember 1-jéig valósul meg.

Újabb évfolyamokon kell az új kerettantervek alapján tanítani

Az új Nemzeti alaptantervet 2013-ban az első, az ötödik és kilencedik évfolyamon, felmenő rendszerben vezették be, vagyis hittant vagy erkölcstant heti egy órában 2014 szeptemberétől az elsősöknek és a másodikosoknak, az ötödikeseknek és a hatodikosoknak, illetve a hat évfolyamos gimnáziumok hetedik és nyolcadik évfolyamának kell tanulnia. Szeptembertől az 1-3., az 5-7. és a 9-11. évfolyamosoknak kötelező a mindennapos testnevelés.

Jön a Nemzeti Pedagógus Kar

2014-ben jön létre a Nemzeti Pedagógus Kar is, amely minden, az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógus automatikusan a tagja lesz, de tagdíjat nem kell fizetni.

Az országos küldöttgyűlés alakuló ülését az erőforrás-miniszter hívja össze 2014. április 30-ig. A köztestület véleményezheti a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályokat, állami szerv vezetőjéhez fordulhat és javaslatot tehet, emellett az alapszabály, illetve az etikai kódex szerint etikai eljárást folytathat a tanárok, tanítók ellen. A karnak minden megyében és a fővárosban lesz területi szerve, és tizenhat szakmai tagozattal működik majd.

Indul a tanfelügyelet

2014-ben "széles körű kipróbálást" tervez az Oktatási Hivatal, vagyis élesben is elindul a tanfelügyeleti ellenőrzés, de a hivatal azt ígéri, a tapasztalatok alapján - ha szükséges - módosítanak majd a részleteken.

Az általános iskolák számára készült - december elején nyilvánosságra hozott - kézikönyv szerint pedagógiai-szakmai ellenőrzést dokumentumelemzéssel, óra- vagy foglalkozáslátogatással, interjúzással és kérdőívezéssel végzik majd a tanfelügyelők.

Többek között azt vizsgálják majd, hogy a tanár a Nemzeti alaptanterv előírásait, az intézmény sajátosságait és pedagógiai programját, illetve az osztály jellegzetességeit összehangolva dolgozik-e. Megnézik az előző ellenőrzés eredményeit és hatását, illetve az intézményi önértékelés az adott pedagógusra vonatkozó dokumentumait.

A tanfelügyelők tanórákat is végignéznek majd: azt vizsgálják, hogyan valósítja meg a tanár az intézmény pedagógiai programjában foglaltakat, figyelembe veszi-e a tanulócsoport adottságait, a tanulók személyiségfejlesztését, a tanulói önállóság támogatását, a motiváció fontosságát, a korszerű pedagógiai technológiák alkalmazásának, illetve a folyamatos ellenőrzés és értékelés követelményét.

Emellett a tanfelügyelők a tanárral, illetve az intézmény vezetőségéből azzal az emberrel készítenek interjút, aki ismeri a pedagógus munkáját. Az interjún a tanárral közösen értékelik az órákat, foglalkozásokat is. További részleteket itt találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie Közoktatás Kurucz Tünde

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie

Még mindig toronymagasan elsőben a legnagyobb az évismétlők aránya – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére megküldött adataiból, ugyanis az elmúlt tanév végén százból továbbra is mintegy öt olyan gyerek volt, akiknek idén újra kell járniuk az első osztályt. Rajtuk kívül ötödikben és hetedikben is magas volt a bukási arány.