A szerdán nyilvánosságra került köznevelési törvény tervezete szerint minden olyan gyereket be kell iskolázni, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a hetedik életévét, még akkor is, ha nem iskolaérett. Azt, hogy mikortól kezdődjön a tankötelezettség, vagy az óvoda vezetője, vagy a szülő kezdeményezésére egy szakértői bizottság állapítaná meg. A bizottság véleménye alapján a gyerek vagy normál általános iskola első tagozatába, vagy amennyiben nem bizonyul iskolaérettnek, akkor fejlesztő pedagógiai osztályba kell íratni - írja az Index. A közoktatási törvényről szóló összefoglalót itt olvashatod el.

A köznevelési törvény tervezete szerint a kislétszámú, 7-13 fős fejlesztő pedagógiai osztályok célja, hogy a gyermek egy év alatt behozza lemaradását, és elérje az iskolaérettséget. A fejlesztő pedagógiai osztályban töltött egy év után a szakértői bizottság hozna döntést, hogy a tanuló hol folytathatja tovább tanulmányait. Az első évfolyam sikeres teljesítése után a tanuló a második évfolyamon, normál létszámú osztályba mehetne, vagy kislétszámú fejlesztő pedagógiai osztályban újra meg kellene ismételnie az első évfolyamot, de hogy ennek sikeres teljesítése után a diák hol folytathatná a tanulmányait, arról a javaslat nem rendelkezik.

Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy főleg roma gyerekek kerülnek majd ilyen fejlesztő pedagógiai osztályokban. „A több évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akiket két éven keresztül elkülönítve tanítanak, és nem a normál tantervi keretben, őket később képtelenség hagyományos általános iskolai osztályba integrálni” –­­ mondja.

Az oktatáspolitikai szakértő szerint elméletben egy nulladik, előkészítő évvel ledolgozható a hátrány, azonban a gyakorlat azt mutatja, ez nem szokott sikerülni: a nem iskolaérett gyerekeket sokkal sikeresebben lehet az óvodában felzárkóztatni, mint az általános iskolában. Az új köznevelési törvényben viszont sem nulladik évfolyam, sem pedig még egy óvodai év nem szerepel.

eduline