Sanghaj és Hongkong oktatás terén nyújtott teljesítménye legalább annyira látványos, mint gazdasági mutatói, ami részben a különórák népszerűségének tulajdonítható - írta internetes oldalán a BBC brit műsorszolgáltató. A dél-koreai diákokra is nagy nyomás nehezedik.

Sokan meglepődtek, amikor nyilvánosságra kerültek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szövegértést, valamint matematikai és természettudományos készségeket vizsgáló felmérésének (PISA-teszt) legutóbbi, 2009-es eredményei. Milyen eredményt értek el a 2009-es PISA-n a magyar diákok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Bár a középiskolások képességeit felmérő tesztben Sanghaj először vett részt, mindhárom modulban a csúcson végzett. A brit uralom utolsó évtizedében folyamatosan jó eredményeket hozó Hongkong még kiemelkedőbbé vált: szövegértésben negyedik, matematikában második, míg a természettudományokban harmadik helyezést ért el. A pekingi adatokat még nem tették közzé, de azok - bár nem ennyire kiemelkedőek - még mindig jónak számítanak - mondta el Andreas Schleicher, az OECD oktatási statisztikai részlegének vezetője.

Cseng Kaj-ming, a Hongkongi Egyetem tanára szerint a kiváló eredmények oka "az oktatás iránti elkötelezettség, amelyet más kultúrák nem osztanak". A hongkongi vezetés az éves kiadások egyötödét oktatásra fordítja. Cseng szerint a városállam-jellegnek is nagy szerepe van a sanghaji és hongkongi iskolák magas színvonalában, hiszen ötletben, szakértőkben és forrásokban nincs hiány. Az oktató szerint ugyanakkor az ottani fejlesztéseket Kína más területei nem követik. Ezt mutatja az is, hogy míg a sanghaji érettségizőknek 80 százaléka egyetemen folytatja tovább tanulmányait, ez az átlag egész Kínára nézve mindössze 24 százalék.

"Úgy kell elkergetni a gyerekeket a könyv mellől"

A sanghaji középiskolások több mint 80 százaléka jár különórákra, s egyesek emellett napi 3-4 órát szánnak leckéik megírására - mindezt szülői felügyelet mellett. A dél-koreai diákokon még ennél is nagyobb a nyomás. A Time amerikai folyóirat korábbi cikke szerint úgy kell elkergetni a gyerekeket a könyv mellől. A PISA-teszten szintén az élbolyban végző Dél-Koreában ugyanis komoly hagyománya van az iskola utáni különórákra szakosodott szervezeteknek (hagvon), és előfordul, hogy a fiatalok éjszakába nyúlóan tanulnak ezekben a tankörökben.

A kormány szigora azonban lecsapott a hagvonokra, és az este 10 óra után nyitva tartó intézményeket szigorúan büntetik, sőt fizetnek azoknak az állampolgároknak, akik feljelentik a szabálysértőket. Ez az intézkedés átfogó változtatások része, amelyek célja a vizsga- és jegyközpontú ázsiai oktatási kultúra megszelídítése és ötvözése a kreativitást előtérbe helyező amerikai modellel.

2010-ben a diákok 74 százaléka járt iskola utáni különórákra, ami évente egyébként fejenként 2600 dollárba kerül. Dél-Koreában több a magántanár, mint az iskolai oktató, és a legnépszerűbbek több millió dollárt keresnek évente.

Eközben a diákok az iskolában próbálják meg kielégíteni napi alvásigényüket, ahogy azt az ajándékboltokban kapható, karra felfekvő párnák is mutatják, amelyek kényelmesebbé teszik a szundítást az íróasztalon vagy éppen az iskolapadban. A fiatalok ugyanis - szorgalmuktól függően - reggel nyolctól akár hajnali egyig is be lehetnek táblázva. "Megállás nélkül tanulunk, kivéve, amikor alszunk" - panaszkodott egy középiskolás. Dél-Koreában az elmúlt hónapokban több hallgató követett el öngyilkosságot, az országban ezért sokan az oktatási rendszert hibáztatják - összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI