Nincs fűtés, rendkívüli szünetet rendelhetnek el a gacsályi iskolában Közoktatás
Eduline

Nincs fűtés, rendkívüli szünetet rendelhetnek el a gacsályi iskolában

Valószínűleg rendkívüli tanítási szünetet kell majd elrendelni a gacsályi általános iskolában, mert az épületben nincs fűtés - közölte Petra András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község független polgármestere kedden.

Az önkormányzat által fenntartott intézményben hónapokkal ezelőtt kikapcsolták a gázszolgáltatást, mivel az iskola többmilliós tartozást halmozott fel a Tigáz Zrt.-vel szemben. A számlák kiegyenlítésére nincs elég pénze a pénzügyi gondokkal küszködő helyhatóságnak, amely az iskola mellett már az óvoda gázszámláit is képtelen kifizetni.
   
Nagyon sok szülő jelezte, hogy nem fogja óvodába járatni a gyerekét a fűtés hiánya miatt, így valószínűleg elkerülhetetlen lesz a csaknem negyven férőhelyes intézmény ideiglenes bezárása - közölte a polgármester.
   
Petra András szerint ugyanez a sors várhat a község általános iskolájára is, ahol jelenleg 54 alsó tagozatos diák tanul. A tanulók egyelőre járnak iskolába, de a tartósan hideg idő beálltával szünetelhet az intézmény működése, a gyerekeknek pedig rendkívüli tanítási szünetet rendelhetnek el - fűzte hozzá.
    
A polgármesteri hivatalban - szintén tartozás miatt - augusztusban kapcsolta ki az áramot a szolgáltató, itt jelenleg aggregátor szolgáltatja naponta néhány órára az áramot - tájékoztatott az önkormányzati vezető. Fűtés itt sincsen, a hivatalnokok kabátban dolgoznak; a hideg miatt délután három órakor hazaengedik az önkormányzati dolgozókat.
    
Augusztusban tartozás miatt kapcsolták ki a gázt a gacsályi közintézményekben; korábban az idősek bentlakásos otthonában sem volt gáz, ott azonban a gondozási díjból befolyt összeg révén rendezték a tartozás egy részét.
   
Petra András elmondta: a szeptemberi összesítés szerint a Tigáznak és az E.ON-nak nagyjából hasonló összeggel, 2,8-2,9 millió forinttal tartozik az önkormányzat, amelynek az összes adóssága eléri a 25 millió forintot.
   
A 930 lelkes település évi mintegy 170 millió forintból gazdálkodik, ebből a normatív támogatás elvonása miatt mintegy 40 millió hiányzik. A település tavasszal pályázatot nyújtott be az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokat támogató (úgynevezett önhiki-s) alaphoz, s 11,5 millió forintot kapott az első körben.
 
Petra András tájékoztatása szerint az idén ősszel további 27 millió forintra nyújtottak be pályázatot, ennek elbírása október végére várható. Az elnyert összegből először a iskola és az óvoda tartozásait rendezné az önkormányzat, annak érdekében, hogy a két intézmény zavartalanul működhessen - tette hozzá a polgármester.

MTI