Az új köznevelési törvény koncepcióját szeptember 28-án hagyta jóvá a kormány ebben még az szerepelt: „az alsó tagozaton a nevelés-oktatás egész napos keretben folyik". A felső tagozaton is bevezették volna az egész napos iskolát, igaz, a diákok „szülői kérésre, igazgatói engedéllyel” a délelőtti órák után hazamehettek volna - írja a Heti Válasz. Az egész napos iskoláról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az egész napos iskola modelljének bevezetése forradalmi váltásnak tűnhetett, és váratlan helyekről érte kritika. Nemcsak Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke kifogásolta, hogy megfelelő előkészítés nélkül, kötelező jelleggel vezetnék be, hanem Erdő Péter, a katolikus egyház feje is nemtetszését fejezte ki a tervvel kapcsolatban. 

Az egész napos iskola mint pedagógiai módszer elsősorban a tanulási gondokkal küszködő, vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását szolgálja. Míg a középosztálybeli gyerekek nyelvórákra, edzésre és szakkörökre járnak, ugyanezek a lehetőségek szegényebb társaiknak nem adatnak meg. Ugyancsak hasznos lehet a kötelező tanórák széthúzása időben, de azt kezdettől fogva lehetett tudni, hogy felső tagozaton ez megvalósíthatatlan akkor, ha bármelyik szülő elkérheti a foglalkozásokról a gyerekét.

Amennyiben a délutáni foglalkozások alsó tagozaton sem lesznek kötelezőek, az „egész napos iskola" helyett legfeljebb a napközi megerősítésének szándéka marad meg a tervezetből. Ugyanakkor az államtitkárság lehetővé tenné, hogy egyes intézmények iskolaotthon formájában működjenek, vagyis a hét három-négy napján kötelező délutáni tanórákat tartsanak. Erre azokban az iskolákban lenne mód, ahol a gyerekek többsége felzárkóztató oktatásra szorul.