2011. október. 06. 09:40 Eduline Utolsó frissítés: 2011. október. 06. 09:38 Közoktatás

Hétéves diákoknak tartanak szexuális felvilágosítást Ukrajnában

Szexuális felvilágosító órákat rendszeresítettek idén szeptembertől kezdve az ukrajnai iskolák második osztályában az AIDS/HIV-fertőzés elleni védekezés címén, ám az intézkedéssel sokan nem értenek egyet, korainak tartva a hétéves gyermekek ilyen jellegű oktatását.

Az ukrán iskolákban az elsőtől a kilencedik osztályig oktatják az egészségtan tantárgyat, amelyen belül a gyerekeket egyebek mellett az alapvető higiéniai szabályok betartására, az egészséges életmódra és táplálkozásra, a biztonságos közlekedésre, a katasztrófahelyzetek megfelelő kezelésére tanítják.
   
Az ukrán oktatási minisztérium szakemberei azonban úgy gondolták, hogy már a második osztályban el kell kezdeni a hétéves gyerekek nevelését az AIDS és a HIV-fertőzés elleni védekezésre, s ennek jegyében három szexuális felvilágosító órát iktattak a tanmenetbe – írta legfrissebb számában a nagy példányszámú Ekszpressz című ukrán lap.
   
A cikk szerint a szülőket meglepetésként érheti, ha második osztályos gyerekük otthon a nemi érintkezés mibenlétéről kezdi faggatni őket, mivel a forgalomban lévő Egészségtan tankönyv nem foglalkozik a témával, az – a kívülállók elől elrejtve – csak a tanítók számára kiadott módszertani útmutatóban szerepel. Márpedig a pedagógusoknak szakmai kötelességük a módszertani előírások teljesítése, annak ellenére, hogy – mint az újság fogalmaz – a kisiskolásokat sokként érhetik a nemi kapcsolatokról, a szerzett immunhiányról és a nemi úton, valamint az injekciós kábítószer-használattal terjedő HIV-fertőzésről szóló információk tanítójuk szájából. Az újság szerint az ilyen jellegű nevelést kamaszkorban kellene elkezdeni.

MTI

 

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.