A Pedagógusok Szakszervezete csatlakozik a szombaton tartandó, mintegy hetven szakszervezetet megmozgató demonstrációhoz, amelyet négy érdekvédelmi tömörülés szervez - jelentette be Galló Istvánné, a PSZ elnöke kedden Budapesten.
A Miért titok, ami közügy? című sajtótájékoztatón az elnök kiemelte: a megmozduláson egyebek mellett az igazságos és méltányos közteherviselésért, a társadalmi párbeszéd visszaállításáért és az új életpályamodell szakszervezetekkel való egyeztetéséért emelik fel szavukat.
Galló Istvánné emlékeztetett arra: a közoktatás átalakításának koncepcióját az államtitkárság több mint fél éve nem hozza nyilvánosságra, annak ellenére, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár erre szeptember 5-én ígéretet tett. Emiatt nem derül ki, hogy milyen átalakítások várhatók - hangsúlyozta.
Nehezményezte, hogy a kormányzat úgy kezeli az iskolák államosítását, mintha az önkormányzati törvény módosítása már megtörtént volna. Információik szerint a nemzeti köznevelési törvény kodifikált szövege is készen van, és hamarosan a parlament előtt lesz.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke és Hoffmann Rózsa három héttel ezelőtt. Azóta sem kaptak hivatalos tájékoztatást
Véleménye szerint "többségében jó gazdái voltak az önkormányzatok az iskoláknak". Az államosítással azonban összesen mintegy 900 milliárd forintba kerül majd egy évre az iskolák fenntartása az államnak, és aggályos, hogy a majdnem 500 milliárd forintos többletköltséget honnan teremti elő az állam - vetette fel.
Annak a félelmének is hangot adott, hogy a kistelepüléseken, ahol csak egy osztály van egy évfolyamon, veszélyben vannak az általános iskolák, mert megszüntethetik őket az új jogszabály hozzájuk eljutott részletei alapján. Ezenkívül hiányolta az iskolabusz-hálózat tervét is.
A PSZ elnöke úgy látja, az államosítás, a tankötelezettség korhatárának 16 évre való csökkentése, a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése és a pedagógusok heti 32 órás kötelező iskolai benntartózkodása mintegy 30 ezer pedagógus elbocsátásával jár majd. "Forráskivonás történik, csak máshogyan nevezik" - fogalmazott.
Mint mondta, "az elmúlt években a rugalmas iskolakezdés mindenképpen pozitívuma volt a rendszernek", ezt is megszüntetné a kormányzat, hatéves kortól kötelezően iskolába kellene járniuk a gyermekeknek. Aki nem alkalmas a hagyományos osztályba járásra, annak gyógypedagógiai vagy fejlesztő osztályokba kellene járnia. Az integrált oktatás meglátása szerint sokkal hatékonyabb, s "az iskolai kudarcok jelentős része az alsós fejlesztések hiányából adódik".
Kitért arra, hogy a tervezet szerint érettségi és nyelvvizsga nélkül nem lehet majd továbbtanulni a felsőoktatásban, ezen feltétel megvalósításához azonban csoportbontásokra lenne szükség. Nem tartotta jó ötletnek azt sem, hogy a szakképzésben a közismereti tárgyak óraszámát heti ötre csökkentsék, mert "ezzel betanított munkások képzőhelye lesz" a szakképzés.
A mindennapos testnevelési órák bevezetésének ötletét abszurdnak nevezte, mert nincsenek meg hozzá a tornatermek. Az egész napos iskolára azt mondta: "nem rossz gondolat, de ehhez a feltételek nincsenek meg", ugyanis ennek teljesítéséhez többek között biztosítani kell a napi háromszori iskolai étkezést, a gyermekek pihenésének lehetőségét vagy a logopédust is.
Közölte, a tanároknak a tervezett 32 órás kötelező iskolai benntartózkodásával a helyettesítéseket, a túlórákat, a szakköröket, a korrepetálásokat nem kell nekik kifizetni, és úgy tudják, a testnevelőtanárok óraszámát 24-re szeretnék felemelni. "A tervezett megemelt bér pedig nem szólna másról, mint ezeknek a feladatoknak az ellentételezéséről" - tette hozzá.
MTI
