A kormány által kidolgozott szakképzési koncepció reális, áthatja az ésszerűsítés szándéka, csökkenti a felesleges adminisztrációt, és egyszerűsíti a vizsgáztatási rendszert, de van három gyenge pontja - vélekedik a tervezetről a májusban alakult, szakképző intézményeket is tömörítő Magyarországi Szakképzők Egyesülete (MSZE).
Az egyesület szerint több támogatandó javaslatot tartalmaz a koncepció a szakképzési hozzájárulás felhasználásával kapcsolatban, ugyanakkor "neuralgikus pontnak" tartják a finanszírozás, a felsőfokú szakképzés helyzetét, és a térségi integrált szakképző központok (tiszkek) sorsát.
Az alapítványi és magánfenntartású oktatási intézmények sorsa a köznevelési koncepcióból ismertek alapján egyelőre bizonytalan, pedig ezek a szakképzés területén értéket teremtettek, és a forráshiány ellenére is hatékonyan működtették és működtetik a rendszert - hangsúlyozza az MSZE. A felsőfokú szakképzésről úgy vélik, hogy annak nem szabad a felsőoktatás részévé válnia, mert akkor nem szolgálja a munkaerő-piaci igényeket, inkább csak egyetemi nulladik évfolyamként szolgálna. "Ha a felsőfokú szakképzés tartalmi szabályozása a felsőoktatásba kerül, a képzés lényege vész el" - olvasható a közleményben.
Szakiskolai diák. Megoszlanak a vélemények a szakképzés átalakításának tervéről
A tiszk-rendszerrel kapcsolatban megjegyzik, hogy ezeket a központokat fenn kellene tartani, mivel az ebbe fektetett - mind anyagi, mind emberi - erőforrások miatt nem érdemes új rendszert kiépíteni. Kiemelik: a német szakképzési rendszer azért sikeres, mert az átalakítását annak idején hosszú nyilvános vita előzte meg és hatalmas anyagi támogatást kapott.
A holland és a német modell karakteresen különböző üzeneteket közvetít: a holland minta nem innovatív, hanem a menedzsment szempontú döntéseket részesíti előnyben a humán és pedagógiai szempontokkal szemben; a holland modell a regionális szervezést, a német a legfejlettebb technológiák alkalmazását, az úgynevezett üzemközi gyakorlatot támogatja - hangsúlyozza az egyesület, hozzátéve, hogy ez a kettő nem egyeztethető össze egymással.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy bizottsági meghallgatáson számolt be arról a múlt héten, hogy az új szakképzési törvény koncepciója és tervezte elkészült, de a véglegesítéssel be kell várni a köz-, a felsőoktatási és az önkormányzati törvényeket is.
A miniszter elmondta: a szakképzési intézményrendszer átalakításáról két modell fut jelenleg egymás mellett. Az egyik a holland minta, amelyben megszűnik a megyei önkormányzatok szakképzési kötelezettsége, a feladat átkerül a nagyvárosokhoz, és megyénként 2-3 központtal működik; a másik szerint pedig teljes mértékben állami finanszírozási körbe kerül a szakképzés. Az állami szerepvállalás az első modellben is erősödik - tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy a kormány júniusban döntött a szakképzési rendszer átalakításáról, ennek alapelvei között van, hogy az első, államilag elismert szakképesítést az állam 100 százalékos finanszírozással megtéríti; erősödik a gyakorlati képzés az elméleti képzés mellett, de "inkább rovására": a német rendszerű duális, gyakorlatorientált rendszert kell átültetni; a gyakorlati képzésbe belépő hallgatóknak kötelező szintvizsgát írnának elő.
MTI
