Nem Hoffmann Rózsa írja a közoktatási tervezet bevezetőjét Közoktatás
Eduline

Nem Hoffmann Rózsa írja a közoktatási tervezet bevezetőjét

A kormány továbbra sem véglegesítette Hoffmann Rózsa köznevelési koncepcióját. Bár Szijjártó Péter korábban úgy nyilatkozott, hogy a szeptember 11-i kormányülés után nyilvánosságra hozzák a koncepciót, most úgy néz ki, még mindig van mit javítani rajta - írja az Index.

A hírportál információi szerint a további megfontolásra szoruló részek között van a köznevelési koncepció általános bevezetője, a változtatások felgyorsítása érdekében a feladatot ki is vették Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kezéből, a bevezetőt a Miniszterelnökségen készítik. Szijjártó Péter szerint "a Miniszterelnökségnek is voltak általános érvényű meglátásai az anyaggal kapcsolatban, amelyek természetesen akár a koncepció bevezetőjében is megjelenhetnek". 

Szijjártó Péter. Saját kézbe vették a közoktatási tervezet bevezetőjének megírását

A közoktatás ügye volt egyébként az egyik legtöbb vitát generáló programpont a hajdúszoboszlói frakcióülésen, az önkormányzati törvény vitája idején. Több polgármester felvetette, hogy az iskolák állami kézbe adása nagyon érzékenyen érintheti a párt támogatottságát a helyi választók között. A vitában azonban kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja megmásíthatatlan. Főként a kistelepülések és az elit fővárosi iskolák teljesítménye közötti mért, az európai átlaghoz képest is kiugró teljesítmény különbséggel magyarázta, hogy a 2000 iskolafenntartó önkormányzat nagy többsége nem alkalmas erre a szerepre.

A vitában azonban a képviselők szerint annyit elértek, hogy biztosították az iskolák visszaigénylésének lehetőségét az önkormányzatoknak (a legutolsó verzió szerint a 2000 főnél több lakosú települések). Ez azt jelenti, hogy azok az önkormányzatok, amelyek teljesítenek bizonyos feltételeket, újra átvehetik a közoktatási intézményeket. Hogy megéri-e, arra nem kaptak választ, hiszen egyelőre mindenki biztosra veszi, hogy a rendszer átalakítása az iskolafenntartásra szánt források megvonásával jár. Az pedig, hogy az iskolák visszaigénylése milyen körülmények között zajlik majd, egyelőre senki sem tudja.

eduline

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.