Hoffmann Rózsa szerint nem lesz "múltba merengő" a közoktatási törvény Közoktatás
Eduline

Hoffmann Rózsa szerint nem lesz "múltba merengő" a közoktatási törvény

Az iskola, az óvoda és a kollégium működtetése közszolgálatnak, és nem piaci szolgáltatásnak számít - mondta Hoffmann Rózsa csütörtökön Miskolcon.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára Megújul a tanügy - az új nemzeti köznevelési rendszer című országjáró körútjának első állomásán a pedagógusoknak tartott fóruma utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: ezzel a közszolgálattal a közösség, a nemzet javát akarják szolgálni, a cél pedig az, hogy az oktatás, a nevelés is segítsen az ország újjáépülésében.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány a közelmúltban fogadta el a köznevelésről szóló törvény tervezetét, ebben a koncepcióban sok olyan elem található, amely nemes hagyományokat elevenít fel; ezek bizonyították a neveléstörténet során, hogy a magyar oktatás "tud szárnyalni és erősödni, és jó lenni".

Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy természetesen "nem múltba merengő, konzervatív törvényt alkottak, hanem egy élő, friss, modern" jogszabályt, amely hangsúlyosan támaszkodik a magyar oktatás- és iskolaügy hagyományaira, értékeire.

Nem véletlen - mondta -, hogy nemzeti köznevelésről szól a törvény. Ezzel ugyanis azt hangsúlyozzák, hogy az iskola, az óvoda, a kollégium visszatér eredeti, klasszikus feladatához, a fejlődésben lévő gyerekek személyiségének formálásához, ez pedig a nevelés.

Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta az államtitkár, hogy több lesz a dolguk az iskoláknak, mint hogy csak matematikát, kémiát, fizikát tanítsanak, "a kis emberkék fejlődését" is segíteniük kell. Ebben szerepe lesz az erkölcsi nevelésnek, a hazaszeretetre, a családi életre, a rendre és "kitüntetően" a munkára való nevelésnek - tette hozzá.

Úgy fogalmazott: "Ezeknek az értékeknek a követését elvárjuk a pedagógusoktól, a szülőktől és minden gyerektől."

MTI
Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.