2011. szeptember. 13. 16:11 Eduline Utolsó frissítés: 2011. szeptember. 13. 16:09 Közoktatás

"Slendrián fordítás" - baj van a romániai magyar diákok tankönyvével?

A tizenkettedik osztályos romániai magyar diákok számára készült magyar nyelvű földrajztankönyv fordítását "slendriánnak" nevezi a Transindex hírportál, amely különösen furcsának tartja, hogy a térképek fordítás nélkül jelentek meg. A fordító az eredeti román szöveg gyenge minőségét hibáztatta, a térképeket illetően pedig a tanügyi minisztérium utasítására hivatkozott.

A Transindex arra a tizenkettedikes földrajz tankönyvre utal, amely az új tanügyi törvény alapján készült, és amelyből ősztől minden valószínűség szerint sok ezer végzős fogja tanulni a földrajzot (Octavian Mandrut: Földrajz. Európa-Románia-Európai Unió. Alapkérdések. Bukarest, Editura Didactică şi Pedagogică, 2011).
   
"A román tankönyvből származó térképeket nem magyarították, a mondatok pedig a gyenge fordítás miatt alig érthetőek" - olvasható a hírportál tudósításában, amely néhány konkrét példát is idéz. Mint írja, a könyvben hemzsegnek a körmönfont, homályos, esetenként pedig egyenesen helytelen megfogalmazások.
   
A hírportál számtalan "meglepetésről" számol be. "A térképeken a felvidéki Nyitra az Nitra, a lengyel főváros Varsovia, Magyarország fővárosa pedig a Campia Tiseitől északnyugatra található Budapesta. Magyarország térképe (61. o.) egyébként különös, mert miközben a nevek többsége magyar (van itt Dunaújváros és Kecskemét, sőt Makó is), egyes földrajzi nevek 'kétnyelvűek', (a Kisalföld fölött ez áll: Alföldul Mic, utána zárójelben: Kissalföld), a főváros azonban egynyelvű: román" - áll a cikkben.
    
A földrajz magyar nyelven való tanítása azért fontos, mert az erdélyi települések magyar nevei végképp feledésbe merülnek, ha a következő generáció nem tanulhatja meg, hogy Sighetu Marmatiei magyarul Máramarossziget, Baia de Aries Aranyosbánya, Hunedoara pedig Vajdahunyad - írja a Transindex szerzője.
   
A portál cikkírója azért tartja furcsának a fent leírtakat, mert a tankönyv fordítója az amúgy kitűnő íráskészséggel rendelkező  Zsehránszky István. Ráadásul az ő neve szerepel szerkesztőként a jó példának tekintett, tizenkettedikes történelemkönyv esetében.
   
Zsehránszky István kedden elmondta: sem a fordítótól, sem a könyvkiadótól nem függött a térképek nyelve, az oktatási minisztérium ugyanis nem fogadta el a magyarra fordított földrajzi neveket tartalmazó térképeket. Már nem volt mit tenni, a román neveket tartalmazó térképeket kellett mellékelni, mert már kezdődött a tanév - mondta a szerkesztő.
   
A törvény értelmében kétségtelenül minden földrajzi névnek meg kell jelennie románul is. magyar könyvben a magyar megnevezés után zárójelben szerepelnie kell a román változatnak is. Arra a kérdésre, hogy a térképek lefordított változatát miért csak magyarul adták le, Zsehránszky István azt felelte: mivel a tankönyv szövegében a földrajzi nevek már két változatban szerepelnek, úgy gondolták, hogy a mellékelt térképeken fölösleges lett volna ugyanezt megtenni.
   
"Ami pedig a fordítást illeti, szörnyen nehéz helyzetben voltam. Az eredeti román szöveg legnagyobb része ugyanis üres okoskodás, tehát gondolat nélküli, tartalmilag gyenge szöveget kellett fordítani" - mondja a szerkesztő. A szerzőt önmutogató egyéniségnek nevezi, akinek tankönyvét a román tanulók sem szeretik. Tele van idegen kifejezésekkel, de nem neologizmusokkal, amelyek a román értelmező szótárban helyet kapnak, hanem egész egyszerűen "románosított" francia kifejezésektől hemzseg, azokat csak a francia szótár segítségével tudtam lefordítani - mondta a szerkesztő.
   
Lényegében egy sznob alak pökhendi okoskodásait kellett valahogy átültetni magyarra - teszi hozzá a fordító, aki úgy fogalmaz: megpróbált némi értelmet adni annak a szövegnek, hogy ne maradjon "üresjáratként". "De én nem vagyok földrajzi szakíró, nem fedezhettem fel Amerikát, azt kellett lefordítanom, amit a kezembe adtak. Nem tudom, miért pont ezt a szerzőt választotta ki az illetékes pedagógusi bizottság" - fűzte hozzá.
   
Zsehránszky István szerint az a fő baj, hogy a törvény életbe lépése után nem állt rendelkezésre eleve olyan kész vagy legalább félkész magyar nyelvű tankönyvszöveg, amit kiadhattak volna magyar nyelven.

MTI 

 

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.