Néhány éven belül bevezethetik az egész napos alapfokú oktatást, ha a kormány és az országgyűlés is rábólint az oktatási államtitkárság tervére. Az egész napos iskola eddig sem volt teljesen ismeretlen, Európában több helyen jól működik. A kérdés csak az, lesz-e elég pénz tanárokra, asszisztensekre, szabadidő-szervezőkre, tornatermekre és tanszerekre.

Az ötlet nem új. Németországban és Finnországban is működnek egész napos iskolák, az elmúlt tíz évben pedig itthon is többször felvetődött az új rendszer bevezetése. Ennek ellenére sokaknak meglepetést okozott az a hír, mely szerint a készülő közoktatási törvény egészen a nyolcadik évfolyamáig kötelezővé tenné az egész napos iskolát.

Tetszik, nem tetszik, lesz

A oktatási szakemberek abban egyetértenek, hogy a megfelelő háttérrel rendelkező, jól kidolgozott szakmai programmal működő egész napos iskola bevezetése jót tenne a közoktatásnak. Ahol ez a modell működik, ott jók a tapasztalatok, aki megfordult már egész napos iskolában, az pozitív élményekkel távozott – mondja Halász Gábor oktatáskutató, aki maga is járt már ilyen külföldi intézményekben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is egyetért ezzel, az érdekvédők szerint jó megoldás lehet, de csak akkor, ha jól szervezik meg az oktatást, és megfelelő tárgyi feltételeket teremtenek az iskolákban.

A szakszervezet szerint ezzel a rendszerrel azok a diákok is jól járnak, akik egyébként - szüleik anyagi helyzete miatt - tanításon kívüli programokban, foglalkozásokon nem tudnak részt venni. Ideális esetben ugyanis a tanítási napokat nem a hagyományos tanmenet szerint szerveznék meg az iskolák, hanem összevonnák a tanórák, a különórák és a szabadidős foglalkozások - jelenleg élesen elváló - világát, vagyis a negyvenöt perces órák, a délutáni napközis foglalkozások mellett készségfejlesztő órákat és edzéseket is tartanának.

Mindenki jól jár?

Mindez azzal is jár, hogy a tanulók nem kapnak házi feladatot, mert a felkészülés is belefér a napi programba, és ahogy Halász Gábor megjegyzi, ez a módszer kedvez az olyan technikáknak is, mint a gyerekek körében egyértelműen sikeres, környezetvédelmi akcióktól a fizikai témájú kutatásokig számtalan tevékenységet felölelni képes projektpedagógia. Az ideális egész napos iskola tehát a diákok számára stimuláló és motiváló környezet – mondja az oktatáskutató, aki szerint nemcsak a felső tagozaton, de akár még a középiskolákban is lenne helye a modellnek, ha átgondoltan sikerülne alkalmazni.

Mindemellett az egész napos iskola nagy terheket venne le a munkavállaló szülők válláról is – mondja Keszei Sándor, az iskolaotthonos oktatási rendszert eddig is támogató Magyarországi Szülők Országos Egyesületének sajtóreferense, aki úgy gondolja, hogy akár a felsőbb évfolyamokon is hasznos lehet a módszer, sőt akár a hetes iskolák bevezetését is elképzelhetőnek tartanák.

A diákok és a szülők mellett a tanárok is profitálhatnak az új rendszerből - legalábbis a nemzetközi tapasztalatok alapján. Ahogy egy 2009-es, az országgyűlés ifjúsági bizottsága számára készített szakmai anyagból kiderül, sok felmérést még nem végeztek ebben a témában, de az eddig elkészült vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a jól szervezett egész napos iskola csökkenti a pedagógusok terheltségét, és "növeli az együttműködési hajlandóságukat".

Kivitelezés kérdése

Hogy a terv bevezetése végül jól sül-e el, az persze erőforrások kérdése - hívják fel a figyelmet a szakértők. A Pedagógusok Szakszervezete múlt heti közleményében külön kiemelte, hogy ha a megadott feltételek közül akár csak egy hiányzik, szakmai és pedagógiai szempontból is káros lehet az új rendszer. Szerintük az egész napos iskoláknak tehetséggondozással és felzárkóztatással is foglalkozniuk kell, a diákok nem kaphatnak házi feladatot, gondoskodni kell a napi háromszori étkezésről, a tanszerek és tankönyvek tárolásáról, a rendszer nem épülhet szigorú rendet és fegyelmet megkövetelő nevelési elvekre, a pedagógusok mellett asszisztenseket és szabadidő-szervezőket is alkalmazni kell.

Halász Gábor és Keszei Sándor azt mondja, a rendszert nem egy lépésben kellene bevezetni, jobb megoldás lenne, ha eleinte választható opció lenne az egész napos iskola. Kérdés, hogy mindezt miből finanszíroznák - Keszei Sándor szerint az csak a tanárok motiváltságát rontaná, ha az óraszámok emeléséből és kisebb mértékű létszámleépítéssel oldanák meg a finanszírozási nehézségeket, ráadásul a szülőknek is meg kellene hagyni a választás lehetőségét.

Halász Gábor szerint a megfelelő erőforrások hiányában célszerűbb lenne először pályázati úton, az intézmények szűkebb körében elkezdeni az effajta oktatást, majd az ott szerzett tapasztalatok alapján bővíteni a rendszert. Máskülönben esélyes, hogy ez a koncepció is a szöveges értékelés sorsára jut, vagyis egy jól használható ötlet kap keserű mellékízt.

Bus András
eduline