Több mint 790 millió felnőtt sem írni, sem olvasni nem tud Közoktatás
Eduline

Több mint 790 millió felnőtt sem írni, sem olvasni nem tud

A világban mintegy 793 millió felnőtt írástudatlan, többségében fiatal lányok és nők - állapította meg bírálóan az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) kedden, két nappal az írástudatlanság elleni küzdelem (alfabetizálás) nemzetközi napja előtt.

Az UNESCO statisztikai intézetének adatai szerint a világ tizenegy országában - Benin, Burkina Faso, Csád, Etiópia, Gambia, Guinea, Haiti, Mali, Niger, Szenegál, Sierra Leone - a felnőtt lakosság több mint 50 százaléka analfabéta.
   
A nemzetközi szervezet szerint 67 millió iskoláskorú gyermeket nem íratnak be az általános iskola első osztályába, 72 millió serdülő nem gyakorolhatja jogát a középfokú oktatáshoz, pedig a kora szerint abban részt kellene vennie. Európa országai közül hol van a legtöbb analfabéta? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

67 millió gyerek soha nem végzi el az általános iskola első osztályát

A világnak nagyobb kötelezettséget kell vállalnia az írástudatlanság elleni küzdelemből és ehhez mobilizálni kell a meglévő forrásokat - hangoztatta Irina Bokova UNESCO-főigazgató a nemzetközi naphoz időzített közleményében.
   
A dokumentumban arra buzdította a világ kormányait, a nemzetközi és civil szervezeteket, valamint a magánszektort, az írástudatlanság elleni küzdelem legyen az első számú politikai céljuk, azért hogy az egyéneknek lehetőségük legyen képességeik fejlesztésére és tevékenyen részt vegyenek a tartós alapokon nyugvó, igazságosabb és békésebb társadalom megteremtésében.

MTI 

 

„Hallgattunk eddig eleget” – egyetemisták az 1956-os forradalomban Campus life Kurucz Tünde

„Hallgattunk eddig eleget” – egyetemisták az 1956-os forradalomban

1956. október 23-án délelőtt még megtartották az órákat a BME-n, az ELTE rektori tanácsa kiállt a diktatúra ellen tüntetést szervező hallgatók mellett és az egyetem oktatói a diákokkal együtt vonultak a békésnek induló demonstráción, mely végül az ÁVH sortüze után a Magyar Rádió épületének elfoglalásához vezetett.