Az új nemzeti köznevelési törvény alapján az óvodák kivételével állami fenntartásba kerülnek a közoktatási intézmények, a települési önkormányzatok azonban határozott idejű szerződésekkel átvehetik a fenntartói feladatot - mondta Hoffmann Rózsa kedden Makón.

Az óvodák kivételével főszabályként az intézményrendszer fenntartója az állam lesz, amely a kormányhivatalokon - később a járási hivatalokon - keresztül látja el a feladatait - mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára négyszáz makói és környékbeli pedagógus számára tartott fórumon.
   
Az állam határozott időre, szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak, a politikus szerint a falvak, városok többsége élni fog ezzel a lehetőséggel. A jövőben az állam fizeti a pedagógusok - a mostaninál jóval magasabb - bérét, ezzel az iskolák költségvetésének mintegy 85 százalékát központilag biztosítják majd - közölte az államtitkár. Milyen hatással lehet a kormány terve az iskolák működésére? Az oktatási minisztérium volt szakállamtitkárával készített interjúnkat itt olvashatod el.

Ebben a konstrukcióban az intézmények önállósága és felelőssége növekszik: a legfontosabb szakmai kérdésekben - pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a helyi tanterv megalkotása - a nevelőtestület visszakapja a döntés jogát. A jogok és szerepek a helyükre kerülnek, a házirend kialakítása - a szülők és diákok véleményének kikérése után - például a tantestület feladata lesz - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.
   
A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává. A törvény új tartalmi szabályozást vezet be, a Nemzeti Alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével - ezekből várhatóan kettő vagy három lesz. A jogszabály csökkenti majd a tankönyvek számát és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra, ami tartós az intézmények által kölcsönözhető kötetekkel old meg - tudatta az államtitkár.
   
Az új törvény rendszeres külső szakmai ellenőrzést és értékelést vezet be, ezzel az életpályamodell minősítési rendszerének is megteremti az alapját. Az órákat azonban nem hivatalnokok látogatják - kormányhivatal koordinálásával - tapasztalt pedagógusok végzik majd az értékelést, másik megyében, mint, ahol élnek.

Az államtitkár kitért arra, a magasabb követelmények mellé magasabb béreket társító életpályamodell a törvény része lesz, ám várhatóan csak 2013-tól lép hatályba. Hoffmann Rózsa előadásában hangsúlyozta, minden félretájékoztatás ellenére a törvény előkészítése egyenes irányban haladt az elmúlt néhány hónapban. Az elképzelések végelegesítésével azonban várni kellett addig, míg az önkormányzati, közigazgatási és szakképzési rendszer változásának irányai is kirajzolódnak.
   
A jogi normaszöveg kidolgozása megkezdődött, "jó reményünk van rá", hogy a törvényt parlament még idén elfogadhatja - mondta, hozzátéve: a jogszabály kormány által jóváhagyott koncepcióját a tárca honlapján napokon belül nyilvánosságra hozzák.
   
Hoffmann Rózsa, a fórumot követő sajtótájékoztatón elmondta, a kormány központi pedagóguselbocsátást nem tervez. Az évente mintegy húszezerrel fogyó gyermeklétszámot, helyenként azonban követni fogja a tanárok számának csökkenése, ez azonban a kalkulációk alapján alatta marad a nyugdíjba vonulók arányának.

 MTI