Általános sztrájkot hirdettek péntektől a litvániai lengyel kisebbségi iskolák tanulói és szüleik: követelik az idén márciusban elfogadott litván oktatási törvény visszavonását, amely szerintük diszkriminálja és sújtja a lengyel iskolákat - adta hírül a lengyel sajtó szerdán.

"Követjük a wrzesniai gyerekek 1901. évi hősies példáját, és sztrájkot hirdetünk. (...) Tiltakozásunkat fejezzük ki az oktatási program ellen, amelyet felülről erőltetnek ránk az európai normákkal, elvekkel és joggal ellentétben" - idézik a lengyel lapok a litvániai lengyel iskolások felhívását.
   
Idén márciusban a litván szejm - a litvániai lengyelek és Varsó tiltakozásának dacára - módosította az oktatási törvényt. A litvániai lengyelek számítása szerint az új törvény előírásainak következtében a jelenleg mintegy száz lengyel tanítási nyelvű iskola közel felét "optimalizálás" címén be fogják zárni. A kisebb településeken, ahol két iskola működik, csupán a litván tanítási nyelvű fog megmaradni. Az új törvény ezenfelül 2013-tól bevezeti az egységesített érettségi vizsgát litván nyelvből. Ennek következtében a litván nyelvet gyengébben ismerő kisebbségi lengyelek számára az érettségi vizsga letétele sokkal nehezebbé válik mint litván társaiknak.
   
Albert Narwojsz, a vilniusi járásban fekvő Kavalcuki (lengyelül Kowalczuki) sztrájkbizottságának vezetője azt mondta a Rzeczpospolita című lengyel lapnak, hogy a sztrájkon kívül a tiltakozás minden lehetséges formáját kihasználták már az "antidemokratikus törvény" ellen. 60 ezer aláírást gyűjtöttek, nagygyűléseket, tüntetéseket rendeztek. A litván hatóságok nem reagáltak ezekre. Eddig már több tucat sztrájkbizottság alakult Vilniusban és a zömmel lengyelek által lakott vilniusi járásban. Az akció pénteken az elnöki palota előtti nagygyűléssel kezdődik, majd több tucat iskolában a tanulók bojkottálják a tanítást. Azt remélik, hogy a sztrájk nem tart túl sokáig, és a hatóságokat sikerül párbeszédre kényszeríteni.
   
Tadeusz Aziewicz, a kormányzó Polgári Platformhoz tartozó lengyel parlamenti képviselő, a lengyel-litván parlamenti csoport elnöke viszont aggodalmát fejezte ki a kezdeményezés miatt. Azt mondta, tiszteletben tartják a döntést, de a Wrzesniára való hivatkozást túlzónak tartják, és a békés párbeszédet részesítik előnyben, mert a konfrontáció árthat a lengyel kisebbségnek.
   
A nagy-lengyelországi (Wielkopolska) vajdaságbeli Wrzesniában, a porosz megszállás idején, 1901 májusában nemzetközi figyelmet keltett a lengyel iskolások sztrájkja. A "munkabeszüntetés" azért robbant ki, mert a német tanár testi fenyítést alkalmazott azokkal a diákokkal szemben, akik a hittanórán nem voltak hajlandóak németül válaszolni a kérdésekre. A wrzesniai gyerekek példáját hamarosan a porosz fennhatóság alatt élő többi lengyel település is követte, 1906-ra már általános sztrájkká terebélyesedett az akció, az összesen 1100 iskola közül 800-ban mintegy 75 ezer gyerek sztrájkolt.

MTI