Szeptembertől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) működteti a Heves megyei Tarnabod község általános iskoláját és óvodáját - jelentette be a településen a szeretetszolgálat alelnöke.
Az MMSZ 127 iskoláskorú gyermek oktatását és 80 óvodás ellátását biztosítja majd - közölte Vecsei Miklós. A község ad otthont a 2004-ben megkezdett Befogadó falu programnak, és az elmúlt hét évben a szeretetszolgálat 14 jelentős programot indított a hátrányos helyzetű településen - tette hozzá.
Az elmúlt hét év eredményeit ismertetve elmondta, hogy kezdetben a hiányzó tömegközlekedés pótlására falubuszt indítottak, ezzel segítve, hogy az ingázók eljussanak a munkahelyükre. Harminc helybelinek munkát adó, elektronikai és számítástechnikai eszközöket bontó üzem jött létre a községben, és a beköltöző családoknak nyújtott segítséggel újjáéledt a háztáji gazdálkodás.
A faluközpontban egy kocsmából játszóházat alakítottak ki, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása érdekében úgynevezett tanodát, illetve gyerekházat hoztak létre, és információs tanácsadó iroda segíti a fiatalok munkakeresését - sorolta Vecsei Miklós.
A most átvett iskolával kapcsolatban elmondta, hogy a korábbi tanári szobát egyéni fejlesztést nyújtó helyiséggé alakították át, ugyanis a 127 tanuló közül 48 korrepetálásra szorul. A gyerekek fejlődését logopédusok, gyógypedagógusok segítik, terápiás lovaglást és úszásoktatást is szerveznek. Megkezdődik az intézményben az angol nyelv oktatása; a magyar-, a történelem-, az ének-zene és a rajzórákon pedig a cigány kisebbség integrálását segítő ismeretanyagot is tanítanak. Ugyancsak új tantárgyként hittant is oktatnak majd - közölte Vecsei Miklós.
Kozma Imre atya, a szeretetszolgálat elnöke úgy fogalmazott: az MMSZ és a falu számára egyaránt nagy ajándék, hogy egymásra találtak, hiszen minden adománynál fontosabb az egymás iránti jóindulat.
Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés elnöke (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy Tarnabod a szintén Heves megyei Gyöngyöspata - ahol konfliktus alakult ki az ott élő nem romák és romák között - ellenpéldája.
A falu fejlődése remek alkalmat kínál arra, hogy pozitív példát mutasson egy romák és nem romák által lakott közösség a közvéleménynek - mondta.
MTI
Az elmúlt hét év eredményeit ismertetve elmondta, hogy kezdetben a hiányzó tömegközlekedés pótlására falubuszt indítottak, ezzel segítve, hogy az ingázók eljussanak a munkahelyükre. Harminc helybelinek munkát adó, elektronikai és számítástechnikai eszközöket bontó üzem jött létre a községben, és a beköltöző családoknak nyújtott segítséggel újjáéledt a háztáji gazdálkodás.
A faluközpontban egy kocsmából játszóházat alakítottak ki, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása érdekében úgynevezett tanodát, illetve gyerekházat hoztak létre, és információs tanácsadó iroda segíti a fiatalok munkakeresését - sorolta Vecsei Miklós.
A most átvett iskolával kapcsolatban elmondta, hogy a korábbi tanári szobát egyéni fejlesztést nyújtó helyiséggé alakították át, ugyanis a 127 tanuló közül 48 korrepetálásra szorul. A gyerekek fejlődését logopédusok, gyógypedagógusok segítik, terápiás lovaglást és úszásoktatást is szerveznek. Megkezdődik az intézményben az angol nyelv oktatása; a magyar-, a történelem-, az ének-zene és a rajzórákon pedig a cigány kisebbség integrálását segítő ismeretanyagot is tanítanak. Ugyancsak új tantárgyként hittant is oktatnak majd - közölte Vecsei Miklós.
Kozma Imre atya, a szeretetszolgálat elnöke úgy fogalmazott: az MMSZ és a falu számára egyaránt nagy ajándék, hogy egymásra találtak, hiszen minden adománynál fontosabb az egymás iránti jóindulat.
Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés elnöke (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy Tarnabod a szintén Heves megyei Gyöngyöspata - ahol konfliktus alakult ki az ott élő nem romák és romák között - ellenpéldája.
A falu fejlődése remek alkalmat kínál arra, hogy pozitív példát mutasson egy romák és nem romák által lakott közösség a közvéleménynek - mondta.
MTI
