"Az oktatási kormányzat szentül hiszi, hogy birtokában van az egyedüli igazságnak, ezért aztán nem igen érdekli sem a valóság, sem azok, akik szembesíteni akarják vele. A problémák megoldását inkább a múltban keresi: kevesebb autonómia, kevesebb középiskolás és egyetemista" - olvasható a Népiskola blogon.
"Az államtitkárság világosan tudja, hogy mit és hogyan akar, és azt is, hogy ez így, és csak így helyes. Aki más gondol, az téved, liberális, illetve áruló. A tárca birtokában van az erkölcsi fölénynek, és nem fél használni. Egyházi iskola jó, önkormányzai iskola nem jó. Buktatás jó, kompetencia rossz. Köpontosítás jó, autonómia nem jó. Szakképzés jó, gimnázium nem jó. Indoklás szinte sosincs. A legújabb az, hogy neolatin nyelvek jók, angol rossz. A hittan jó, világnézeti semlegesség rossz." Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt "Sajátos módon ez az erős elszántság az ősellenségnek tekintett Magyar-féle oktatáspolitikával párosítja, szemben a Pokorni- és Hiller-féle pragmatikus, "van egy problémánk, keressünk megoldást" megközelítéssel. Jelentős különbség viszont, hogy a liberális tárcavezető (bár a pedagógusokkal nem értett szót) döntéseiben általában jelentős szakmai háttérre, például az Országos Köznevelési Tanácsra és a minisztérium háttérintézményeire támaszkodott, a mostani kormányzás mögött azonban ennek nyoma sincs" - a bejegyzés folytatását a Népiskola blogon olvashatod el.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
