Az LMP ellenzi a szakiskolai osztálylétszámok növelését és a tanulók "erőszakos átterelését az érettségit és továbbtanulást lehetővé tevő középiskolákból a szakképzésbe" - írta közleményében Osztolykán Ágnes és Kaufer Virág.

A két képviselő arra hivatkozik, hogy a Magyar Nemzet szerint a Fidesz radikálisan átszervezné a szakképzés rendszerét, egyúttal 40 százalékkal csökkentené a gimnáziumi tanulók létszámát. A szakiskolai rendszer átalakításáról bővebben itt olvashatsz.
   
Rögzítik, hogy a térségi integrált szakképző intézmények (TISZK) megerősítését az LMP nem kifogásolja, annál hevesebben ellenzi viszont a szakiskolai osztálylétszámok növelését és a tanulók "erőszakos átterelését" az érettségit és továbbtanulást lehetővé tevő középiskolákból a szakképzésbe. Ez az elképzelés csupán "a Fidesz munkaerőpiacról alkotott téveszméit és a megszorítások rövidlátó politikáját szolgálja" - értékeli az LMP, amely szerint ha az ötlet megvalósul, az Orbán-kormány a munkanélküliek országát teremti meg.
   
Hozzáteszik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a hírek szerint megszüntetné a jelenleg működő több mint 700 szakképző iskola önállóságát, mert ezeket a jövőben 55 térségi integrált szakképző intézménybe olvasztanák be.

Kitérnek arra is, hogy az új rendszer bevezetésétől jelentős megtakarítást vár a minisztérium, ami a párhuzamos képzések felszámolása, de főleg az osztálylétszámok növelése, pedagógusok ezreinek elbocsátása és a képzés három évre való lecsökkentése révén valósulna meg. Megjegyzik, hogy ezzel egy időben a képzés egy részét cégeknek szerveznék ki, ingyen munkaerőt biztosítva nekik.
   
A két politikus "minden eddiginél rémisztőbbnek" nevezi a nemzetgazdasági tárca napvilágot látott terveit, amelyek szerint a nyolcadikosok kompetenciamérésén elért eredmények alapján a gyerekeket szintekbe sorolnák és meghatároznák, melyik szinthez milyen iskolatípus tartozik; a középiskolai felvételt ehhez a vizsgaeredményhez kötnék, 40 százalékkal csökkentve a gimnazisták számát.
   
A képviselők szerint ez tévút, hiszen a korai szelekció és a szűk elitképzés visszaállítása igazságtalan és elzárja a tehetségek felemelkedésének útját. Miközben az alacsony végzettségűek alig-alig kapnak állást, mivel az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult a gazdaság szerkezete - jegyzik meg.

MTI