A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) áttörést ért el a hazai szakmunkásképzési rendszer átalakításában, 2011. szeptember elsejétől 46 szakmában a kamara által összeállított, a gyakorlati képzést erősítő új tananyag alapján oktatnak majd - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Elmondta: 46 szakmából 28 fizikai szakma esetében lehetővé válik a 8 osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés bevezetése is, ez a kamarának legalább 10 éves kezdeményezése. Parragh László hangsúlyozta, hogy az új tananyagban a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás pedagógiai modelljét alkották meg. A 28 szakma esetében egyértelműen a duális képzés felé mozdították a szakmunkásképző rendszert. A gyakorlati képzések számát 50 százalékkal megnövelték, például a kőműves szakmában a 8. osztályt követő 3 éves szakmunkásképzési rendszerben a gyakorlati óraszámot 1.100-ról 1.600-ra emelik.
A kötelező nyári szakmai gyakorlatot 300 órára emelték, így a 28 szakmában a tanulók összesen 1.903 órát töltenek el a 3 év alatt gyakorlati képzéssel, és ennek a súlypontját is a vállalati üzemi szférára helyezték. Változás az is, hogy a kamara által kidolgozott szakmunkásképzési rendszerben a szakmai záróvizsga időtartama maximum 2 nap lehet a korábbi 2-5 helyett. A duális képzés legfontosabb eleme, hogy a vállalatoknál folyik majd a gyakorlati képzés jelentős része. Az MKIK új tananyaga a duális képzés irányába viszi a rendszert, de még csak az első lépéseket tették meg. Az új rendszerben a 9. évfolyamban még az iskolai tanműhelyben folyik a gyakorlati oktatás, a 10-11. évfolyamos szakmunkástanulók azonban már a vállalatokhoz mennek gyakorlati oktatásra tanulói szerződéssel.
A kamara számítása szerint a szakképzésbe belépők közül 6.000-7.000-en a 8 osztályra épülő 3 éves duális képzésben vesznek részt 2011 szeptember 1-jétől. Az új rendszerben végzők elhelyezkedési mutatói javulni fognak, csökken a lemorzsolódás, de még a kimaradók is rendelkezni fognak némi szakmai tudással. Az iskolarendszerben is a kapacitások átrendezése várható, a gyorsabban reagáló szakiskolák nyertesei lehetnek a folyamatnak.
Parragh László elmondta, hogy jelenleg 9.000 cég vesz részt a szakképzésben. A cégek hozzáállása felemás: egyrészt nyitottak és várják a tanulókat, másrészt további kedvezményeket tartanak szükségesnek a tanulók foglalkoztatásához. Végig kell gondolni, hogy a cégek érdekeltségét hogyan lehetne növelni a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében, hiszen a jól működő rendszerhez mintegy 20.000 cégre van szükség.
A kamara elnöke megjegyezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mindent elkövetett annak érdekében, hogy a szakképzési program tartalmát és ütemezését tartani tudja a kamara, ugyanakkor más kormányzati szereplőknél nem minden esetben volt érezhető ez a támogatás.
Parragh László szerint a következő jelentős kamarai feladat az lesz, hogy a felnőttképzésben is a munkaerőpiac igényeihez igazítsák a szakképzést. Ez elengedhetetlen a szabad munkaerő munkába állításához, jelenleg 700-800 ezer főnyi szakképzetlen munkaerőnek kellene szakmatanulási lehetőséget biztosítani - hangsúlyozta az MKIK elnöke.
Rózsafa, emlékkönyv, egyedi, kézműves apróság – ilyen, és ehhez hasonló ajándékokkal készülnek az érettségi előtt álló, ballagó diákok az osztályfőnöknek. Vannak olyan iskolák, ahol minden pedagógus kap valami kis apróságot, de arra is akad példa, ahol nem szokás az ajándékozás.
