Drasztikus váltás: négynapos lesz az iskolai hét, csökken a dolgozók bére Közoktatás
Eduline

Drasztikus váltás: négynapos lesz az iskolai hét, csökken a dolgozók bére

2012-től hétfőtől csütörtökig vagy keddtől péntekig lesz tanítás több floridai oktatási körzetben, így spórolnak az intézmények fenntartási költségein, több iskolai dolgozók bérén, a diákok utaztatásán és a közétkeztetésen.

Körzetenként több mint 4,5 millió dolláros, vagyis 800-900 millió forintnak megfelelő megtakarítást remélnek a négynapos iskolahét bevezetésétől, írja a The Epoch Times. A pedagógusok bére az új rendszerben sem változik majd, az óraszámok ugyanis változatlanok maradnak, a foglalkozásokat négy napba sűrítik össze. Máshogy nem is tehetnének, a jogszabályok ugyanis csak akkor engedélyezik a módosítást, ha a tanárok fizetését és a diákok óraszámát nem csökkentik.

A tanárok bére nem változik, az iskolabusz-vezetőké és az egyéb iskolai dolgozóké viszont igen

Százhúsz egyesült államokbeli oktatási körzetben már most is csak heti négy napot járnak iskolába a gyerekek, de több államban, többek között New Yorkban is fontolgatják a tanítási hét szerkezetének módosítását. Franciaországban négy és fél napig járnának a diákok iskolába, emellett rövidebb lenne a nyári szünet is - összefoglalónkat itt olvashatod el.

A University of Southern Maine felmérése szerint az utazási költségek, a közüzemi díjak és az étkeztetés árának csökkenésével az iskolák kiadásait mintegy 2-9 százalékkal lehet mérsékelni – írta korábban a Los Angeles Times. Több oktatáskutató szerint a négynapos tanítási hét és a háromnapos hétvége a diákok teljesítményére is jó hatással van. Mikor kezdődik, meddig tart a 2011/2012-es tanév? A tanítási szünetek pontos dátumát és az őszi érettségi időpontjait itt találod.

eduline

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.