Ötből egy középiskolás nem tud rendesen olvasni Közoktatás
Eduline

Ötből egy középiskolás nem tud rendesen olvasni

Az Európai Unióban minden ötödik 15 éves és sok felnőtt európai nem tud rendesen olvasni - derül ki egy tanulmányból, amelyet az Európai Bizottság tett közzé hétfőn Brüsszelben.

A jelentés méltatta ugyan a területen elért eredményeket és az eddigi intézkedések hatásosságát, de megállapította, hogy még további erőfeszítésekre van szükség a tagállamokban. A legfőbb hiányosságnak az mutatkozott, hogy sok országban nem sikerült a legveszélyeztetettebb csoportokra összpontosítani, köztük a hátrányos családi hátterű gyermekekre és a bevándorlók gyermekeire.
   
Az uniós tagállamok oktatási miniszterei célul tűzték ki, hogy 2020-ra a rossz olvasók arányát 20 százalékról 15 százalék alá csökkentik - emlékeztetett a bizottság. Ezt a 15 éves korosztályban eddig csupán Belgium, Dánia, Észtország, Finnország és Lengyelország érte el. Magyarország a tanulmány statisztikái szerint mintegy 17 százalékon áll. Hogyan teljesítettek a magyar diákok a legutóbbi PISA-felmérésen? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy "nem nyugodhatunk bele, hogy olyan sok fiatal európainak még mindig alapvető gondjai vannak az írással és az olvasással. A társadalmi kirekesztődés fenyegeti őket, sokkal nehezebben találnak munkát, és elmondható, hogy az életminőségük is rosszabb emiatt."
    
A tanulmány szerint csupán nyolc országban (Dániában, Finnországban, Izlandon, Írországban, Máltán, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban) alkalmaznak kifejezetten olvasásfejlesztési szakembereket az iskolákban, hogy segítsék a tanárok munkáját ezen a téren.

MTI

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.