A tanév végén nemcsak egymillió osztrák diák számára kezdődik meg a vakáció, a nyár az osztrák kormány – eddig sikertelen – oktatási reformpróbálkozásainak szüneteltetését is jelenti. Pedig a közoktatás átalakítására bőven van nemzetközi példa – a Die Presse összefoglalta a hatékony iskolarendszer nyolc alapelvét.
A Die Presse publicistái szerint az összevont iskolák – vagyis az olyan egységes oktatási intézmények, ahol az ötödik osztálytól legalább a kilencedik-tizedik évfolyamig tanulnak a diákok – az iskolarendszer működése szempontjából csak másodrangú, a struktúra változása önmagában nem vezet a tanulók teljesítményének javulásához. Ennek ellenére a 10-14 éves korosztály közös iskolájának több előnye van: Kanadában és Finnországban mindenki személyre szabott tantervet kap, máshol a tanulókat kiscsoportokba osztják be felkészültségük és érdeklődésük alapján. Igaz, ahhoz, hogy ez működjön, több pedagógusra van szükség, ez pedig több kiadással jár.
2. Közoktatás egyetemi módra
A Die Presse által megkérdezett szakértők szerint a közoktatásban is be kellene vezetni az egyetemi tanrendhez hasonló modulrendszert: amilyen tantárgyat a diák jó eredménnyel elvégez, abban továbbhaladhat. Ahol nem tud helytállni, ott ismétel. A rendszer azonban csak akkor működne jól, ha a modulok sorrendjét rugalmasan alakítanák ki.
Egyszerűbb tanterv, kevesebb tananyag, összevont iskolák - több oktatáspolitikus szerint ez a jó oktatás titka
Az osztrák lap munkatársai szerint csak akkor lehet differenciálni, ha nem minden tanulónak kell ugyanabból a tárgyból ugyanazt a teljesítményt nyújtania: a tehetségesebbeknek lehetőségük lenne arra, hogy egyes modulokat vagy az érettségit előbb teljesítsék, ahogy a specializálódást is lehetővé kellene tenni. A modell egyik következménye még vitatott: az osztályközösség még inkább lazulni fog.
3. A tanterveket egyszerűsíteni kell
Több osztrák oktatási szakember szerint a tanterveket egyszerűsíteni, a tananyag mennyiségét csökkenteni kellene, a hangsúlyt pedig a tárgyi ismeretek helyett az ismeretek alkalmazására kell helyezni. „Több értelme van annak, ha a diákok átlátják az első világháború politikai, szociális és gazdasági hatásait, mint hogy az összes csatát fel tudják sorolni” – írja a Die Presse.
A tantárgyak rendszerén is érdemes lenne változtatni, amely a középiskolákban az elmúlt száz évben - az informatika megjelenésétől eltekintve - teljesen változatlan maradt. A lap publicistái szerint a társadalomtudománynak, az új médiumoknak, a politikának és a gazdasági témáknak állandó helyet kell biztosítani az oktatásban. 2014-ben új érettségi rendszert vezetnek be az osztrák középiskolákban, amely elsősorban nem a tárgyi ismereteket, hanem az ismeretek alkalmazásának képességét ellenőrzi majd.
4. Szigorúbban kell szűrni a pedagógusokat
Az osztrák oktatáspolitikusok azzal már régóta tisztában vannak, hogy a finn iskolarendszer sikere többek között a tanári szakos hallgatók szigorú szűrésének köszönhető – a helsinki egyetem pedagógiai képzésére például csak minden tizedik jelentkező jut be. A felvett hallgatókat minél magasabb színvonalon kell oktatni, a szakértők szerint az általános iskola felső tagozatán és a középiskolákban dolgozó tanárok képzésének kettéválasztását meg kell szüntetni, az intézményekben szociális munkásokat és iskolapszichológusokat is érdemes alkalmazni. Hol képzik a világ legjobb tanárait, és a mi a siker receptje? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Alkalmassági vizsga, szigorú oktatás - ez vár a tanárszakos hallgatókra
A Die Presse cikke szerint Ausztriában fontolgatják, hogy a tanári bérezést teljesítményarányossá teszik – nemzetközi példa van, a spanyol pedagógusok például magasabb fizetést kapnak, ha munkaidőn kívül továbbképzik magukat. Át kell alakítani az iskolai teret, be kell vezetni az egész napos iskolát
5. Be kell vezetni az egész napos iskolát
Ahogy Magyarországon, úgy Ausztriában is több oktatáspolitikus támogatja az egész napos iskola bevezetésének tervét – a félnapos oktatást eredetileg ugyanis azért hozták létre, hogy a gyerekek délutánonként segíthessenek a szüleiknek a mezőgazdasági munkákban. Az egész napos iskola nem egyszerű napközit jelent, a cél a tanórák és a szabadidős programok keveredése, ehhez azonban az iskolaépületek struktúráját és a pedagógusok szerepét is át kell gondolni. Az egész napos iskola hazai bevezetésének tervéről itt olvashatsz.
6. Át kell alakítani az iskolai tereket
Az egész napos iskolákban több térre van szükség, az osztálytermek mellett szabadidős helyiségeket is ki kell alakítani. Skandináviában a hagyományos értelemben vett osztálytermeket egyáltalán nem ismerik, a Koppenhága melletti Hellerup nevű iskolában nyitott terek vannak, amelyet paravánokkal választanak el. Emellett sok intézményben már megszüntették a csengetést, a szigorú időbeosztás ugyanis – a szakértők szerint – nem felel meg a tizenévesek tanulási ritmusának.
7. Az iskoláknak önállóságot kell adni
A Die Presse publicistái szerint az oktatás állami szabályzását is szabadabban kellene értelmezni: a fő irányokat továbbra is az oktatási kormányzat határozná meg, a tanterveket, a speciális szabályokat azonban maguk az iskolák hoznák meg. Az intézményeknek meg kellene egyezniük az oktatásért felelős tárcával a célokról, ezek megvalósításáról rendszeresen beszámolnának.
8. Nyelvi felzárkóztató kurzusokat kell indítani
Ausztriában a bevándorlók magas száma miatt a nem német anyanyelvű diákok oktatása is megoldandó probléma: a szakértők szerint a nyelvi felzárkózás felgyorsításához intenzív kurzusokra és speciálisan képzett tanárokra lenne szükség.
eduline
