Diákok segítségével tárják fel a nyár folyamán szekszárdi régészek az egyik regölyi halomsírt, amelyről az előkészítő munkák után feltételezik, hogy onnan szkíta leletek mellett más periódusból származó rétegek is előkerülnek.
A község belterületén található halomsírnál idén tavasszal tartott terepszemlén különlegesen díszített edénytöredékeket, festett, faragott csontlemezeket, bronzdarabokat találtak. Szabó Géza ásatásvezető régész ismertetése szerint az előkészítő munka során előtűntek a halomsír még érintetlen rétegei is, amelyek alapján látható, hogy az először a kőből rakott sírkamra fölé csak egy kisebb, mintegy 3 méter magas halmot emeltek. Később azonban emellé egy újabb, fagerendákból ácsolt sírkamrát építettek, és a halmot közel 8 méter magasra és 60 méter átmérőjűre növelték.
Diákok is kipróbálhatják a régészek munkáját
Az omladék átszitálása után újabb geometrikus díszű csontfaragványok, bronz lószerszámdíszek, háromtollú nyílhegyek, pikkelypáncéllemezek kerültek elő. A leletek párhuzamai az i. e. VII. századi, belső-ázsiai szkíta leletek között, főként a mai Kazahsztán területén található meg, a kerámialeletek egy része pedig a kelet-alpi, kora vaskori Hallstatt-kultúra edényformái és díszítései felé mutat. Jelentős a magas technológiai ismeretekről tanúskodó, vékonyfalú, legtöbbször feketére égetett, úgynevezett bucchero típusú edénytöredékek aránya is. Ez utóbbiak az i. e. VII. századi etruszk edényművességgel mutatnak kapcsolatot.
A régész szerint az eddig előkerült leletek arra utalnak, hogy a regölyi halom alá az i. e. VII. században eltemetett szkíta előkelő a három világ határán - az európai őslakos hallstatti, a keleti szkíta és a déli etruszk kultúrkörök találkozásánál - bírta korának legszebb, legjobb fegyvereit, luxustárgyait. A halom megnagyobbítása, átépítése pedig arra utal, hogy nem egyrétegű, nem egy periódusú és nem egyetlen ember számára épült a monumentális halomsír.
Azt, hogy a sírkamrákat mikor építették, meddig szolgált temetkező helyül a regölyi halom, csak a feltárások végeztével lehet meghatározni. A leletek megmentésére csak a sír teljes feltárása lehet a megoldás; a régészek június 20. és július 30. között várják a diákokat a rétegek anyagának átszitálásához, a leletek rajzolásához, dokumentálásához és számítógépes feldolgozásához. A régésztábor résztvevőinek a napi munka után a hazai régészeti, embertani kutatások legújabb eredményeiről tartanak előadásokat.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
