Több tucat fiatal magyar feltaláló és kutató futott be jelentős karriert az elmúlt években külföldi egyetemeken. Ma három olyan diákot mutatunk be, akik már jóval az érettségi előtt felhívták magukra a figyelmet kutatásaikkal.

Három első díjat osztottak ki a Magyar Innovációs Szövetség 20. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyén: Biró Enikő Új terápiás lehetőség vizsgálata szklerózis multiplexben, Erdélyi Soma és Lipécz Ádám MPA - Medical Pocket Assistant, valamint Ócsvári Áron Tilitoli játék című pályázatával képviselheti Magyarországot szeptember 23. és 28. között Helsinkiben a 22. EU Contest for Young Scientists európai döntőjében. 2010 legtehetségesebb diák-kutatóiról bővebben itt olvashatsz.

„Egy londoni konferencián ugyanolyan gondolkodó emberek vannak, mint itthon, csak drágább a cipőjük. De a világot ugyanúgy látják” – idézi egyik ismerősét Laki Balázs, aki kétszer végzett dobogós helyen az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen, majd TUDOK nagydíjat nyert, így ott lehetett a 2008-as Nobel-díjátadón. Pedig csak a gimnáziumban kezdék el igazán érdekelni a tudományok, miután a Mindentudás Egyeteme által szervezett televíziós vetélkedő nyereményeként megnézhette a svájci CERN-t, és beszélgethetett az ottani magyar kutatókkal. „Akkor jöttem rá, hogy ez jó”- emlékszik vissza a 23 éves diák, aki akkor a váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnáziumban tanult, első komolyabb kutatási témájára egyik tanárnője hívta fel a figyelmét.

Először a mátraderecskei ásott kutak vízminőségét mérték, majd kidolgoztak egy olyan módszert, amellyel mindezt olcsóbban és hatékonyabban lehet vizsgálni. Egy évvel később  egyik osztálytársával, Lám Istvánnal egy teljesen más témájú kutatásba fogtak – új adózási rendszert dolgoztak ki.  „Egyszer beszélgettünk, hogy rossz ez a gazdaság. Miért rossz a gazdaság? Az adózás miatt. Hát akkor tegyük jobbá” – mondja Laki Balázs. A hiányzó szakmai háttértudást az internetről, könyvekből szedték össze, majd az adózást matematikai oldalról megközelítve kidolgoztak egy olyan gazdasági modellt, amelyben az adóterhe senkinek nem nőne, a GDP azonban öt éven keresztül minden évben egy százalékot emelkedne.

Fenntarthatósági olimpiai aranyérem, triplafalú tartály

„Sok különböző szervezet foglalkozik tehetséggondozással itthon, de valamiért a fiataloknak nincsen kedve foglalkozni a tudománnyal, mérnöki kutatásokkal. A tehetségkutató versenyeken kevés az induló, nem népszerűek a tudományos műsorok. Valamilyen hatalmas félreértés van az emberek fejében. Létezik egy olyan sztereotípia, hogy a tudománnyal foglalkozó fiatalok kockafejű, unalmas emberek. Ezért nem akarnak a fiatalok ilyen körökben mozogni, pedig ez egy nagy tévedés” – mondja Kajtár Máté. A gépészmérnöknek tanuló budapesti egyetemista olyan triplafalú tartályt alkotott, amely a korábbi, duplafalú borítással szemben nemcsak a veszélyes anyagok tárolását teszi biztonságosabbá, hanem szivárgás esetén azonnal detektálható annak pontos helye, illetve megakadályozható a folyadék talajba szivárgása is.



A vörösiszap-katasztrófa és a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa óta állandó napirendi pont a veszélyes anyagok tárolása, Kajtár Máté azonban jóval korábban, tizenöt évesen kezdett el foglalkozni a tartályokkal. Édesapjától hallott először annak a Tököl közeli ivóvízbázisnak a történetéről, amelynek vize kishíján üzemanyaggal szennyeződött, miután a mellette lévő üzemanyag-tároló telepen lévő tartályok kilyukadtak, és a folyadék a talajba került. „Ezek után kezdtem el tudatosan foglalkozni ezzel a problémával. Édesapám már akkor a duplafalú tartályokkal foglalkozott, de még voltak megoldatlan problémák a tervekben. Ezekre akartam megoldást találni. Sokadik ötletem lett az, ami - úgy tűnik - megoldást nyújt minden gondra” - teszi hozzá. A triplafalú tartály az Egyesült Államokban rendezett fenntarthatósági olimpián aranyérmet szerzett, de első helyezett lett a hazai Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen is. Kajtár Máté a tedxyouth-on is bemutatkozott - a konferenciáról készített videónkat itt nézheted meg.

Blind Navigator: iránytű vakoknak

Gyöngyösi Tamás ezzel szemben már gyerekként is igazi feltaláló volt. Négyéves volt, amikor fényerőszabályzós éjjeli lámpát készített az ágya mellé, 2009-ben pedig Blind Navigator nevű találmányával – két másik fiatal kutatóval együtt - első helyen végzett az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen.

A Blind Navigator a vakoknak és gyengénlátóknak nyújt segítséget, egész egyszerűen „felolvassa” az érkező busz számát: a járművekben ugyanis van egy rádióadóvevő modul, amely az ajtónyitás pillanatában jelet küld a Bling Navigatorra, amely fogadja ezt. Az apró készülék egyelőre alapfázisban van, de bővíthető, ám időhiány miatt erre még nem került sor. „Sajnos nem kapható kereskedelemben. Ennek az eszköznek így magában nagyon hosszú útja lenne, mire eljutna a tényleges felhasználóhoz, bár volt néhány érdeklődő”  - állítja Gyöngyösi Tamás, aki terveiről egyelőre csak szűkszavúan nyilatkozik, de az biztos, hogy tartogat még néhány nagyszabású ötletet.

Kőrösi Ivett
eduline